Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA. 99 maradása esetén a törvényes öröklés úgy történik-e, mintha a kolduló szerzetes meg se született volna, avagy úgy, mintha meghalt volna, ezt az állami jognak kell eldöntenie. A jezsuita professusok és coadjutores formati öröklésre ép úgy képtelenek, mint az observans szentferencrendiek és a kapucinusok. III. Az egyszerű szegénységi fogadalom jogi tartalma nagy- bán különbözik az ünnepélyes szegénységi fogadalométól. 1. Az egyszerű fogadalmat tett szerzetes nem veszti el a fogadalomtétel ,pillanatában létező tulajdonjogát. Ha az egy- szerű fogadalmat megelőzően végrendelkezett, akkor az egy- szerű fogadalom letételének pillanatában nem nyílik meg az ő vagyonában mint hagyatékban az örökség. Vagyona még nem hagyaték ; végrendelete pedig még megmásítható vagy visszavonható. A novitius az egyszerű fogadalom előtt nem rendelkezhetik egyházilag érvényesen a maga vágyó- náról mások javára. Ha az egyszerű fogadalmat tett szer- zetes a maga vagyonáról előzőleg nem rendelkezett, az nem száll a szerzetre, hanem az övé marad. Az egyszerű szerzetesi fogadalom tehát nem tulajdon- átruházó ügylet; de még csak tulajdon átruházását elköte- lező ügylet sem, úgy hogy az egyszerű szegénységi fogada- lom nem szolgálhat mint jogcím arra, hogy valaki a szer- zetestől követelhesse a tulajdon átruházását. 2. Az egyszerű szerzetesi fogadalom, amint nem szünteti meg a fogadalmas tulajdonjogát egészben, úgy nem szünteti meg az ebben foglalt jogait Jcülön-lcülön sem. Tehát az egy- szerű szegénységi fogadalmat tett szerzetes épen amiatt, mert tulajdonosa valamely dolognak, eo ipso bírja eme dolog fölött a tulajdonjog mozzanatait tevő egyes rész jogokat is : a birtoklás, a haszonélvezet, a használat,1 az állag fölött való ren- delkezés, az elidegenítés, a per útján való követelés stb. jogát. 1 Az uralkodó tannal szemben vallott e nézetemről lásd alább 8. pont.
