Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
100 ηκ. NŐTTEK ANTAL. 3. Ha az egyszerű fogadalmat tett szerzetesnek az egy- szerű fogadalmak letételekor idegen dolgon valamely dologi joga (pl. szolgalom, zálog) van, ezt a dologi jogát az egyszerű szerzetesi fogadalom miatt ép oly kevéssé veszti el, mint a tulaj- donjogot. 4. Az egyszerű fogadalmat tett szerzetes az egyszerű foga- dalom letétele után is képes tulajdonjog önálló szerzésére és arra, hogy általában tulajdonjog önálló alanya legyen. Az az elv : »Quidquid acquirit monachus, monasterio acquirit«, nála nem alkalmazható. 5. Az egyszerű fogadalmat tett szerzetes képes marad arra is, hogy idegen dolgokon való dologi jogok (szolgalom, zálog) önálló alanya legyen ; valamint képes marad arra is, hogy kötelmi jogok önálló alanya legyen. Tehát valóságos hitelező lehet a saját személyében, még pedig az egyszerű szerzetesi fogadalom után keletkezett saját jogügyletei (pl. irodalmi mű kiadására vonatkozó szerződés)·, vagy valamely más tény (pl. kártérítési igény másnak delictuma alapján) miatt. Az egyszerű szegénységi fogadalom nem szünteti meg a szer- zetes tartási igényét sem azokkal szemben, kiket törvén}7 vagy jogügylet alapján ilyen eltartás kötelezettsége terhel. 6. Az egyszerű fogadalmat tett szerzetesnek van tartás\ igénye a saját szerzetével szemben, amely valóságos vagyon- jog, mert vele szemben a szerzet valóságos vagyonjogi köte- lezettsége s nem csupán ex charitate fennálló kötelessége áll fenn. Azonban az egyszerű fogadalmat tett szerzetesnek az ő szerzetével szemben fennálló eme tartásigénye nem oly feltétlen, mint az ünnepéiyes professiót tett szerzetesé ; mert az egyszerű fogadalmat tett szerzetest a szerzete jog- szerű okból elbocsáthatja. 7. Az egyszerű szerzetesi fogadalmak következtében a fogadalmas valóságos szerzetes. És így, nem ugyan szer- zetesi fogadalmának tartalma és természete, hanem a külön egyházi törvény miatt ő rá is vonatkozik az a jogi tétel, hogy szerzetes a beneficium saeculare elnyerésére (a pápai, bíbornoki és megyés püspöki javadalmat kivéve) képtelen. Ebben az ó jogi helyzete azonos az ünnepélyes professiót
