Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
HÁZASSÁGJOGI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 763 születés vérrokonságot eredményez, úgy a lelki újjászületés is lelkirokonságot eredményez a megkeresztelt és a keresztelő között, valamint azok között, kik a keresztség kiszolgáltatá- sában valamiképen közreműködtek. E lelkirokonság azonban nem terjed ki minden közreműködőre, hanem csak azokra, kikre az egyház ezt kiterjeszteni akarja. Az egyház pedig elsősorban azokra terjeszti ki, akik a megkeresztelt ezen újjászületéséhez mint keresztapa és keresztanya működnek közre s ezeket az újjászületett egyén lelkiszüleinek (ana- dochos), magát pedig lelkifiunak (oios pneumaticos) tekinti. Egyazon fiuk lévén a keresztszülőknek és a vérszerinti szülők- nek, a keresztapa és a vérszerinti apa testvérekké lesznek szellemi értelemben. Az egyház nem áll meg itt, hanem magát a lelkirokon- ságot megteszi idővel házassági bontó akadálynak. T. i. amint a testirokonok, illetve vérrokonok közt házassági akadályt állított föl, meglévén már az analógia, itt is ugyan- azt teszi. Sőt a keleti egyház a lelkirokonságot föléje helyezi a testinek ; így például a VI. egyet, zsinat 53. c. ezt mondja : »Quoniam spiritualis affinitas corporum coniunctione maior est . . . «, a »Pidalion« pedig összehasonlítva a két rokon- ságot, ezt mondja : »amennyivel fölötte áll a szellem a test- nek, annyira áll fölötte a lelkirokonság a testinek.«1 Követ- kezésképen a keresztségből származó lelkiatya is közelebbi rokonnak tekintendő az igazi apánál. S mivel a keleti egyház- bán — de a nyugatiban is eleinte — a bérmálást, kevés kivétellel, a keresztséggel egyszerre szolgáltatták ki, úgy hogy a keresztszülők egyszersmind bérmaszülők is voltak, ezen házasságjogi akadály a bérmaszülőkre is kiterjedt. Pozitív nyomot ugyan a keleti forrásokban erre nem találunk (t. i. hogy a bérmálásból származó lelkirokonságot is bontó akadálynak mondanák). Ennek oka pedig, hogy keleten 1 I. m. pag. 4931: ·>cu cát este dühül mai presus decát trupul cu at&t mai apropiatá este si rudenia duhului decát a trupului« ; cf. Saguna »Elem.« pag. 159. ; Theodorian i. m. III. 365. ; ׳>. .'. nasul se face mai apropiatá rudá si párinte alui decát ce ace í-i este párintele cél trupesc.«
