Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
HÁZASSÁGJOKI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 749 a házastársak közül az egyik megszegi a házasságot ; »machi- natio« vagy a házastárs, vagy az idegen elem részéről. Az actus tulajdonképen egy, mert nem lépheti át egyik fél sem a hűségi esküt, anélkül, hogy másvalakivel ne vétkeznék. S hogy mégis megkülönböztetjük, tesszük ezt azért, hogy az elvont meghatározás ellenére is kitűnjék, hogy már maga a hűségi eskü megszegése kétoldalú akadály. A második esetben pedig, t. i. midőn a megkötendő házasság útját egyengeti — a hitvesgyilkosságban, a bűntársaknak nem szükséges mindkettőnek közreműködni, csak tudomása legyen róla mindkettőnek (utroque ma- chinante). Ezek után térjünk át a részletes tárgyalásra, miáltal könnyebb az egésznek megértése. A jogászok a bűntettnek mint házasságjogi bontó akadálynak három faját szokták megkülönböztetni : I. A házasságtörést (adulterium cum promissione vel attentatione matrimonii). II. A házasságtöréssel összekötött hitvesgyilkosságot (adulterium cum coniugicidio). III. A hitvesgyilkosságot (coniugicidium). I. Hogy a házasságtörés bontó akadályt képezzen, a felosztás szerint a »promissio« vagy »attentatio matrimonii«- val kell combinálva lennie. Nem kell épen mindkettőnek együtt lenni, elégséges egy is. De az adulteriummal okve- tétlenül együtt kell fellépnie valamelyiknek, különben nincs meg a bontó akadálynak a katholikus egyház által meg- szabott alapja, melyet a Il-ik gyulafehérvár-fogarasi tartó- mányi zsinat a következőképen fejezett ki : »Inter duas personas quae secum invicem adulterium commiserunt, matrimonium valide contrahi nequit, quando adhuc altero coniuge vivente matrimonii ineundi fidem sibi dederint, vel plane matrimonium de facto attentaverint.«1 1 Cone. prov. II. tit. IV. cap. II. pag. 107. ; hasonlóképen a nem-egyesülteknél : !■Saguna »Compend.« pag. 74., elsorolván a bontó akadályokat, ezt mondja : ■>Adulterini, va sä zicä, rumperea si cál- ■carea credintei conjugale.«
