Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
740 KIRVAI L. VAZUL. ». . . quemadmodum sacris canonibus prohibita sunt talia (sci. matrim. post ordinationem) sic et secundum nostras leges rem ipsam prohiberi et canonicas poenas civili- bus cumulans filios ex tali nefaria coniunctione susceptos illegitimos decernit, ac si ex incestuoso coniugio prognati essent, ita ut neque naturales aut nothi seu spurii intelligan- tur, sed prorsus et undique prohibiti et successionis geni- torum indigni.«1 Justinian e szigorú intézkedése aztán a II-ik trullai zsi- naton bekerül az egyházi törvényekbe, amennyiben a már idézett 6. c.-ban fölújítja előbbi tilalmát, mely szerint a subdiaconustól feljebb házasságot kötni nem szabad ; a 3-ik kánonban különben már törvénytelennek mondotta egyszer az ilyen házasságot, amely, mint ilyen, nem állhat meg, hanem felbontandó : »Certum est talia matrimonia illegi- tima dissolvenda esse.« Abból, hogy e zsinat 6-ik kánonjában az ordo felvétele után nősültekre azt mondja egyszerűen, hogy degradálan- dók; a neo-caesareai tartományi zsinat (314) pedig c. ■1. : »Presbyter si uxorem duxerit deponatur«, következik, hogy a nagyobb renddel kötött házasság nemcsak tiltott, de bűn- tetéssel is jár. Ugyancsak e két kánonból következik más is ; neveze- tesen : hogy a keleti egyházban az ordo nem képezett min- dig bontó akadályt aszerint, amint magyarázzuk. Ugyanis a két kánon alapján a házasságot nem mondották érvény- telennek, hanem csak a papi teendőkkel tartották incom- patibilisnek. Ha pedig úgy magyarázzuk, hogy nem lévén meg a pontos distinctio, a terminus technicusok nem fejlőd- tek még ki, ami valószínűnek is látszik, annál is inkább, mivel a commentatorok legnagyobb része is így értette, t. i. »illegitima matrim.« kifejezés alatt »invalida matrim.« kell érteni. Akkor megint csak ott lennénk, hogy a keleti 1 Cone. prov. I. (1872) in appendice pag. 292. ; c. 42. §. 1. (a. 528), c. 45. (a. 536) ; c. de episc. et der. (I. 3) ; Nov. CXXI1I. cap. 12. (a. 546).