Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
738 KIRVAI L. VAZUL. hatnak, ha figyelembe vesszük, hogy még a presbyterek másodszori nősülése is igen el volt terjedve, úgy hogy például a hazai románok az Unió után egész sereg egyházmegyei zsinaton tiltakoznak a papok másodszori nősülése ellen. Sőt, hogy a subdiaconatus fogalma mint bontó akadály igen elhalványult, bizonyítja az 1858-ban megjelent »Instrue- tio«, melynek idevágó része imigyen szól : »Quae cum ita sint facile quisque videt, quantum a ger- mana Orientalis disciplina sit alienus mos, ut hypodiaconi contrahentes post huiusmodi ordinationem matrimonium, ad superiores ordines promoveantur, cum hic vel ab ipsa Trullana Synodo penitus abhorreat.«1 Innen látható, hogy egész szokássá lett már a sub- diaconatust a trullai zsinat minden határozata ellenére házassági akadálynak nem tekinteni. E törvényellenes szokást aztán örökre megszünteti az egyesült románoknál az idézett »Instructio«, midőn azt mondja : »Neminem deinceps admittendi ad sacros ordines, nisi aut penitus coelibem aut eum, qui ante hypodiaconatum, iuxta morem orientalem, legitimam uxorem duxerit.«1 2 Ettől kezdve tényleg nem fordult elő eset, hogy a sub- diaconatus után kötött házasságot az egyesült egyház érvé- nyesnek ismerte volna el. Sőt az idézett »Instructio« meg- jelenése idejében sem volt meg minden ellenzés nélkül e jog- szokás, amennyiben már akkor is csak a szentszék felmen- tésével érvényes a subdiaconatus után kötött házasság. 2. A diaconatus már sohasem soroltatott a kisebb rendek közé. És mint ilyen, a presbyteratussal mindig együtt szerepel, ahol csak szó van a nagyobb egyházi rendekről. Mint házassági akadály a már idézett 26-ik apostoli kánontól kezdve elvben egész napjainkig fennáll. A valóságban pedig különböző tartományokban különböző irányban fejlődik. In theoria a 418-iki carthagói tartományi zsinaton az egyház 1 Cone. prov. I. in appendice pag. 292. 2 I. m. 299. lap.