Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére

ami eddig volt: nyomon követni a materializmust, s kény- szeríteni, hogy saját elveivel más következtetésre jusson, mint amelyre jutni szokott, — eljusson az Istenig. Lássuk csak.

Az alap, melyből kiindul s mely mindjárt a következtetést is magában foglalja, ez : Minthogy a világmindenség mint egész, habár mint egész csak, nemcsak magában foglalja azokat a részeket, melyekből az agyvelö alakult, de egyúttal azon erő is, mellyel e részek kombinálva vannak, s minthogy az nemcsak az emberi gondolat megjelenését eszközölte általában, de eszkö- zölte az egyedi gondolatok, eszmék, képek, vágyak és érzések megjelenését is, melyekből az egyes külön emberek elmebeli élete áll, következőleg a világmindenség maga kell hogy gondolat legyen, mely rokon a mienkkel.

A tudomány, illetve ennek nevében Haeckel, bár Spen- cerrel egyetemben teljes határozottsággal tagadja, hogy a mindenségnek ránk nézve bármi értelmi jellege volna, mind- amellett egy lépéssel tovább menve Spencernél, nem kevésbbé határozottan kiemeli, hogy az igenis részeiben specifice értelmi jelleggel bír. Minél részletesebben vizsgáljuk fokonkint az anyag összetételeit általában, főleg egy oly anyagnál, melyet tapasztalatunk tudatosnak talál, annál szembetűnőbb lesz, úgymontj, előttünk, hogy az összes részeiben a tudatosság- nak ama két attribútumát bírja, melyet mi magunk ismerünk, t. i. a gondolatot és érzést.

Ami az érzést illeti, bármi legyen is az atom végső alkotó- eleme, egy az, amit a kísérletezés bennük minden kétsé- ·gén felül helyez : az ő kémiai rokonságuk, vagyis az az arány, melyben más atomok elemeivel elegyednek; ezt figyelembe véve, lehetetlen (?) elzárkóznunk a következtetés elől, hogy ez az ő úgynevezett rokonságuk igazi pszicholó- giai értelemben ilyen, szubjektív »hajlam« ép úgy, mint objektív mozgás. »A vonzalomnak minden alakja, mondja Haeckel, kezdve a legteljesebb közömbösségtől fel a leg- égőbb szenvedélyig, példáját találja a különböző elemek kémiai viszonyában egymás közt«, ép úgy, mint »példá- bán bemutatja azt az emberi lények, és különösen a nemek

kísérlet a theizmus »tudományos« védelmére. 693