Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére
682־ DR. STUCKNER JÁNOS. Azt hozták fel ellene: a tény, hogy az emberek esz- méi az abszolút igazságról és jóságról igazolják követkéz- tetéseiket az abszolút értelem és akarat létezésére, még nem bizonyítja, hogy ezt a következtetést tényleg végre is hajt- ják. Hát ezt fel lehet hozni minden argumentum ellen, még ha legnagyobb bizonyító erővel bír is. Isten léte számtalan sok érvvel rendelkezik s mindegyiknek, a legsúlyosabbnak is az a gyengéje, hogy az emberek a következtetést nem hajtják végre. Szóval, elfogadhatjuk Mallock vallomását, hogy objektiv erőt tulajdonítva a civilizált világ közítéletének, mely a theizmus három dogmájában való hitet elválaszthatatlannak tartja az emberi élet fensőbb formáitól, vele hasonló értéket és érvényt tulajdonítunk a három rendbeli hitcikkelynek is s hogy a civilizált emberiség közítéletében az egész világ tanúságát bírjuk a theizmus mellett s a tudomány ellen, mint az jelenleg értelmeztetilc. 8. Ámde »Science still remains where it ivas«, a tudomány ott marad, ahol eddig volt, vagyis a jelenkor tudományos módszere továbbra is az egyedül elfogadható, továbbra is igaznak marad, két alaptanításával együtt, t. i., hogy az elme az anyag eredménye és a világegyetem folyamata kéz- dettől végig egy egységes determinisztikus folyamat, mely mint ilyen kizárja a három fundamentális theista hitcikkelyt. A további kérdés csak az, hogyan állíthatni vissza a régi hármas hitet, úgy hogy egész terjedelmökben elfogadva a tudomány tanításait, a tudomány makacs ellentmondása minden praktikus erejétől megfosztassék. Ez szerzőnk munká- jának a hátralevő feladata. () bízik erejében s reméli, hogy a tudomány adatait megtartva s a theisztikus hármas hitet is megőrizve, köztük gyakorlati összhangot teremt. Feladatunk lesz most már tovább kísérni a szerzőt fejtegetéseiben. Tekintve a viszonyokat, a feladat elég érdekesnek mutat- kozik. Lehetetlen nem kiváncsiaknak lennünk, hogyan sike- rül a víznek és tűznek ilyetén összevegyítése. A lehetetlenség bizonyos előérzetétől nem lehet szabadulni ; de ha valaki vállalkozik ily sziszifuszi munkára, ép azért megérdemli, hogy