Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére

KÍSÉRLET A THEIZMUS »TUDOMÁNYOS« VÉDELMÉRE.

681

Mennyiben bírnak az író fejtegetései s bizonyításai objektiv értékkel, azt az olvasó könnyen eldöntheti. Ami a szerző alapállásfoglalását illeti, mely szerint a szóban forgó theisztikus három alapdogma vallási védelme teljes kudarcot vallott, erre külön ki akarunk terjeszkedni később, sorra véve az érveket, melyeket a szerző a tudomány nevében ellenünk felhoz. Egyelőre csak néhány megjegyzést kockáztatunk meg azon gyakorlati érvelésekre nézve, melyeket a három alap- hit mellett az író szájából hallottunk.

Legkevésbbé lehet kifogást emelni azon védelem ellen, melyben a szabadakaratban való hit részesül; nemcsak, hanem tekintve az alkalmazott módszer új s hatásos módját, külön dicsérő kiemelést érdemel. Már a halhatatlanság tár- gyalása alacsonyabb színvonalon áll, mert nincs híjával bizonyos felületességnek, melyet legfeljebb az a körülmény tud menteni, hogy maga a szerző sem fektet különös súlyt rá, amennyiben a halhatatlanságban való hithez egyszerű a felemelkedés annak részéről, aki a másik két dogmát el- fogadja, amelyeknek az csak korolláriuma. Hazájában leg- több kifogással találkozott Mallock védelme az Istenben való hit mellett. Legfőbb hibája, hogy összezavar két külön- böző dolgot, t. i. összezavarja az igazságnak és jóságnak objektiv és generikus fogalmát, melyet az emberi elme el- vonás útján alkot, az abszolút és mindent felölelő igazság és jóság szubjektív fogalmával, melyek, ha egyáltalán léteznek, minthogy az értelemnek és akaratnak tényei, feltételezik egy értelemnek s akaratnak mint őket alkotó tényezőknek létezését. Másrészt azonban bizonyos, hogy az abszolút igaz- ságnak és jóságnak felismeréséből teljes joggal !ehet követ- keztetni egy abszolút értelem és akarat létezésére. És tekintve az író helyzetét, ki az Istenben való hitet a civilizációhoz való viszonyában tekinti s a civüizációnak tényleg az igaz, szép és jó kultusza az alapja és emelője, melyeket az isten- tagadók is elismernek s az Istent e három eszmény kultuszá- val helyettesíteni akarják, az argumentum ad hominem alkalmazása teljesen jogosult; csak azon fordul meg aztán a dolog, tudjuk-e sikeres hatással alkalmazni.