Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére

kísérlet a theizmus »tudományos« védelmére.

677

szemlélet, azt találjuk, hogy az nem más, mint életünk java részét a teleszkópnál tölteni el, bizonyosságot szerzendők, hogy a holdban nincs ember.

Ami különösen Spencert illeti, az ő előnye Haeckellel szemben az, hogy ő a »megismerhetetlen első okot« a titok- nak bizonyos pozitív szempontja alatt tünteti föl, mely nem merő negátió. A minket körülvevő titoknak gondolata pedig bizonyos hangulatok között képes bennünk némi quasi val- lásos érzelmeket kelteni. Ennyiben mondható, hogy tanítá- sában van valami, ami felhasználható. De viszont az az érze- lem nem bír semmi meghatározott tartalommal, s azonnal eltűnik, mihelyt kapcsolatba akarjuk hozni a tapasztalati élettel. Spencernek tanítása, hogy »az okos ember igazolva van, midőn hiedelmeit igy proklamálja«, »mert nem ok nélkül van, hogy a kifürkészhetetlen és megismerhetetlen ok az emberben a hiedelmeket teremtette«. Ha van ennek valami jelentése, úgy ez az, hogy az ismeretlen első ok, bizonyos meghatározott szándékossággal, a hitet teremtette az okos emberben, de nem általában minden emberben ; s hasonló- képen teremtette benne az ösztönt, hogy proklamálja e hiedelmeit, melyek népszerűtlenek, de nem teremtette a nem kevésbbé általános ösztönt, hogy e hiedelmek elrejtes- senek. Ha ezt tudhatjuk róla, akkor az első ok már nem meg- ismerhetetlen ; ha pedig meg nem ismerhető, akkor erköl- csileg hasznavehetetlen. Ez a nagy gyengéje az agnoszticis- musnak, elsősorban Spencerének.

De más gyengéje is van. Szerinte az emberek az Isten- séget egyebeken kívül bizonyos legmagasabb elvonású tulaj- donságokkal ruházták fel, melyek azon arányban hagyják cserbe értelmi erőnket, amily arányban *feléjük közeledni próbálunk, mint véghetetlenség, feltétlenség,*"önönlétűség stb. s ezek alkotják a vallási emóciónak igazi és tulajdonképeni tárgyát. Más szóval, a vallás tárgyának az a lényeges és meg- különböztető jellege, hogy bár az ember létezését elismerni kénytelen, de képtelen már arra, hogy további észszerű ítéletet alkosson róla.

Itt a tévedés, mondja Mallock. Kétségkívül, a vallás