Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére
676 DR. STUCKNER JAKOS. azon fogalmakhoz van kötve, melyeket az ember és a min- denség közt fennálló viszonyra vonatkozólag magunknak alkotunk. Sőt kijelentéseik nyílt vallási elemekre emlékez- tetnek : »indulati áhítozás a jó után«, »észszerű áhítozás az igaz után«, »a szeretet, mely évezredeken keresztül a legfőbb forrása volt az emberiség emelkedésének«. így Haeckel. De Spencerről sincs máskép. Szerinte csak az általános okhoz való viszonyunkra vonatkozólag ápolt felfogás, mely oknak a természet a megnyilatkozása, az, amelynek segítségével felülemelkedünk a közvetettnek, az esetlegesnek, a tünékeny- nek színvonala felé. Mit jelent ez mást, mint hogy »a nem theista filozófiának ez a két legprózaibb képviselője« a természetnek eszményi felfogásához voltak kénytelenek folyamodni, hogy a civili- zált életnek olyan képét adják, mely felülmúlja a vadság állapotát ? De hogyan is lehet a természet szemlélete felemelő, mikor a természet semmit sem bír azon tulajdonságokból, melyek az emelkedést lehetővé teszik ? mikor mindezen tulajdonság nem egyéb »anthropisztikus illúziónál«, mint Haeckel mondja ; mikor első dolgunk, hogy kiirtsuk magunk közül a közös eszmét, hogy a természet jóságot mutat irá- nyunkban ? Vájjon Rómeó és Julia, a csillagokon járatva tekintetű- két, megnemesítve fogják-e magukat érezni szerelmükben, midőn azt olvassák a csillagokon : »Ti gondolkodhattok, de a természetnek nincs gondolatja?« Vagy mikor a lenyugvó nap hivatalos szózatát hallják: »Ti viselitek egymás gondját, de a természet nem törődik egvitekkel sem ?« Vagy mikor mint Ágoston és Monica »mind magasabbra hágva eszméiké- désükben«, mindenütt csak azt hallják és olvassák : »A tér- mészet nem gondol semmiről semmit ?« Amivel ők a theiz must pótolni akarják, az egy nonsens, vagy a theizmus maga álarc alatt. Tanításuk, amint ők elő- adják, körülbelül ez : az élet alacsonyszerű volna, civilizá- latlan, semmire, csak megvetésre méltó, ha azt fel nem emelné a természet eszményi szemlélete ; de kérdve, miben áll ez a
