Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére
KÍSÉRLET A THEIZMUS »TUDOMÁNY OS« VÉDELMÉRE. 675 hogy az törekvés a teljes ismeret és a gyakorlati eszmények megvalósítása után, ami a síron innen lehetetlen ; azt pedig elménk be nem láthatja s bele sem törődhetik, hogy a be nem fejezettség végleges legyen. 6. Hogy az eddig elért eredményt még szorosabb össze- függésbe hozza a tapasztalat konkrét tényeivel, a szerző a vallási hitnek a civilizált élet kvalitására való kihatásait egy újabb szempontból világítja meg, t. i. vonatkozással a tudó- mányos gondolkodók azon kísérleteire, melyekkel a vallási hitet tisztán tudományos alapon pótolni akarták. S itt Haeckelt és Spencert veszi különösen szemügyre, mint akiket a »tisztán tudományos szellem elfogadható kép- viselőinek« lehet tekinteni. E tisztán tudományos szellem ugyanis abban áll, hogy a theisztikus hit mellőzésével kon- struáltassék meg egy életfelfogás tisztán tudományos adatok felhasználásával. Mindkét tudósnak a gyakorlati életre nézve az az állás- pontja, »hogy az ethikai monizmus«, mely t. i. pótolni van hivatva a theisztikus vallást, »a tisztán szociális ösztön szilárd alapján áll« és »lényegileg azonos az emberben, mint más gregárius állatoknál«. S mégis mit látunk ? Azt, hogy mind a két tudós ezen álláspontjuk ellenére tanaikat egészen más, sőt ellentétes jellegű tannal kiegészíteni, illetve pótolni kény- szerülnek. Spencer szerint az altruizmus az erkölcsi haladásnak aktiv tényezője, de az egoismus az, ami az altruizmusnak anyagot szolgáltat ; az ego-nak közreműködése azonban függ azon igényektől, melyeket az ego alkot a maga számára ; ezeknek természetét pedig viszont az a hit határozza meg, melyet az ego a mindenségben elfoglalt helyzetéről ápol. Haeckel ugyanarra az eredményre jut, mely, vonatkozással a civilizált életre, amiről most beszélünk, abban a kijelen- tűsében nyer pregnáns kifejezést, hogy »a civilizált ember- nél minden ethika, akár elméleti, akár gyakorlati, összefüg- gésben van az ember felfogásával a világról általában«. Vagyis, nyíltabb nyelvezeten, az erkölcsiség alapelemei az ember és társai közt való viszonylatoktól függnek, haladása 44*
