Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Irodalmi értesítő

640

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

A dolog érdemére is válaszolunk. A bennmaradó működés elképzelhető a valamilyen részekből álló léleknél is, csak azoknak egységesítése képzelhető el nehezen. Nincs semmi ellenmondás abban, hogy e lélek mindegyik része benn- maradó működéssel bírjon, de igenis nehéz megérteni az érzés egységét. Ezért hozza föl dr. Stuckner helytelen helyen és niódon ezen ellenvetést, amelyet mi az »Allati léleknél« egész helyesen az érzés magyarázásánál említettünk föl.

Ezekkel távolról sem akarjuk mondani, hogy az állati lélek darabokból van, csak rá akartunk mutatni, hogy a bennmaradó működés mint ilyen semmi ellentétben sincs a lélek oszolhatásával. A nehézséget az érzés és a megismerés egységének magyarázata képezi. Azonban ezt is meg lehet· magyarázni, ha az állati lélek egységét is a sejt egységéhez hasonlónak gondoljuk. Az a sejt is különböző részekből van összetéve, de a részek egyenkint nem alkotják a sejtet, hanem együttesen alkotnak egy egészet. Ha alkalmas módon szétvágjuk, két új sejt keletkezik az előbbi természeté- nek megfelelő működésekkel. Ilyenformának gondolhatjuk az állati lelket is.

Máskép is magyarázhatjuk. Az állati lélek anyagtalan, s mint ilyen az egész egyszerre van ; ebből azonban követ- kezik, hogy az egész egyszerre érez, egyszerre ismer meg. Elhisszük, nehéz ezt elfantaziálni, de hisz az iskolás bölcselet még a substantia corporeáról is tanítja, hogy az mint ilyen egészében egyszerre létezik, dacára, hogy neki is vannak járulékai és osztható is.

Ügy gondoljuk, az elmondottak elegendők a »Hittudo- mányi Folyóirat «-bán felhozottak megvilágítására. Részünk- ről nem szólaltunk volna föl, hisz utóvégre sem lehet várni, hogy mindenki egyformán gondolkozzék, de mert a tételt úgy, ahogyan mi föltettük, tudtunkkal még senki sem tár- gyalta, hasznosnak tartottuk ezen néhány sor megírását.

Zombor. Kaszás Raimund.