Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Irodalmi értesítő

€32

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

annak van befolyása, hogy van bizonyos szerkezetű külső érzékünk, amelynek, hogy működhessék, megfelelő állapot- bán kell lennie, ha ezt megváltoztatjuk, érzékelési zavar áll be, esetleg meg is semmisül. Mindez nagyon is igaz, de semmi- képen sem látható be, miért következnék ebből, hogy a külső érzékeknek az egész érzékelési folyamatra benső lényeges befolyásuk van. Hogy dr. Suickner állításának helytelen- ségét kimutassuk, nincs másra szükségünk, mint hogy elő- adjuk az iskolás bölcselet érzékelési tanát. Az iskolás bölcselpt szerint a külső érzékek úgy vannak alkotva, hogy alkalmasak a megfelelő külső tárgyak fölvételére. A fölvett anyagi képet továbbítják az úgynevezett sensus communishoz, a közérzékhez, »melyből érzékelési erő ömlik a külső érzékekhez, amely azonban közös pontját képezi a külső érzéki elváltozásoknak, mert az érzékelések hozzá, mint központhoz vitetnek vissza«. (Philos. Lac. P. I. Psych. nat. Disp. III. Sect. III. §. 1.) Ez a sensus communis érez, mint'dr. Stuckner mondja. De hogyan? Megfelel a Phil. Lac. P. I. Psych. nat. Disp. III. Sect. I. n. 490. A külső tárgy behatásától »a szervben az keletkezik, amit benyomott képnek (species impressa) mondanak, amely a külső tárgyat mintegy helyettesíti és annak megjelenítésére szolgál. Ezen kép mint alak a lélek képességét meghatározza, tökéletesíti, ténylegesül és mintegy a tárgy magva úgy kötődik össze a lélek képességével, hogy abból a megismerés, mint egyedüli és oszthatatlan szülésből származik«.

Mint látható, az érzékeléshez szükséges a külső érzék, annak behatása a lélekre és a léleknek bennmaradó földolgo- zása. Az érzéki megismerés tehát lényegileg függ az anyagtól, amennyiben az érzéshez szükséges bizonyos alkatú szerv és a külvilág behatása a lélekre. De ez csak egyik fele az érzés- nek, a másik fele t. i. a külső hatások földolgozása, a léleknek bennmaradó cselekvése ; ez független az anyagtól, mert kivételt nem tűrő tapasztalat szerint az anyag természetével ellenkezik a bennmaradó működés. Valóban csodálkozni lehet, hogy ezt egyáltalában kétségbe vonják. — Stucknernek tehát igaza van, amikor az érzéki megismerést függésbe hozza