Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Unterreiner József: A személyes Isten megismerése és a modernismus
A SZEMÉLYES ISTEN MEGISMERÉSE ÉS A MODERNISMUS. 3 kinyilatkoztat, hogy én hihessek neki, ugyanaz a három kellék megkívántatik, mint mikor másvalakinek hiszek. Már pedig Isten létezéséről a természetes kinyilatkoztatás révén szerzünk tudomást, azaz : Isten teremtményeiben kinyilatkoztatja magát, úgy, hogy mi természetes eszünkkel ugyancsak e teremtményekből létezésének tudatára jut- hatunk. Minthogy pedig e tudat a természetfölötti kinyilat־ koztatás lehetőségéhez elengedhetetlen, már világos, hogy a természetfölötti kinyilatkoztatás tényleg a természetesen alapul. Továbbá a kinyilatkoztatott vallás a természetesen épül föl mint alapon. Vallás ugyanis viszonyt jelent Isten s ember között.1 Ha e viszonyt, e kapcsolatot tisztán tér- mészetadta tehetségeinkkel fölismerjük, természetvallásról beszélünk. Míg ellenben a természetfölötti vallás csak további kiépítése ama, természetes tehetségeinkkel fölismert kapcso- latnak Isten s ember közt. A kinyilatkoztatás tehát csak arra való, hogy mindazt, mit már természetes erőinkkel megismertünk, most még jobban átlássuk. A kinyilatkozta- tott vallás ennélfogva tényleg a természetesen épül föl mint alapon. Már pedig ez alaphoz tartozik Isten létezésének kér- dése, amint a vallás fogalmából világosan kitetszik. Azért is ha ez alapot hibásan értettük avagy magyaráztuk, hibás lesz mindaz, ami ez alapon — mint premissákon — következéskép levonandó. És ha így a modernisták már az alapnál hibáztak, nem csoda, ha a vallásnak egész épülete, e hibás alapon föl- építve nem szilárd és egyáltalában nem az a kőszál, melyen erőt nem vesznek a pokol kapui. Ez alap körül lesz tehát az első összetűzés a modernis- mussal. Végelemzésben ugyanis itt hibázott először és e tévedését súlyosbítja a körülmény, hogy ép katholikus tudósoktól eredt. Mert utóvégre is tökéletes ateismusra vezet. A következőkben meg fogjuk tehát vizsgálni, mi az igazság Isten létezésének megismerésében. Más szavakkal: megismerhető-e a személyes Isten létezése eszünkkel, avagy puszta érzelem dolga ? 1 V. ö. S. Thom. S. Theol. 2a 2ae q. 81. a. 1. 1*
