Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Wolkenberg Alajos: Bölcseleti szabatosság a szónoklásban
BÖLCSELETI SZABATOSSÁG A SZÓNOKLÁSBAN. 593 kimondja, hogy ékesszólás nincs bölcselkedés nélkül; az igazat a hamistól megkülönböztetni, tárgyunkat meghatá- rozni, felosztani, a beszédet felépíteni, az ellentéteket meglátni, a kétségeket eloszlatni, a következményeket le- vonni nem tudjuk bölcseletileg élesen képzett értelem és gondolkodás nélkül. Pázmány Péterünk1 »a világi Filosofia édes gyümöltseiről« ír Predikátziói bevezetésében és pél- dákkal világítja meg, mennyire szükséges ennek igazságait ismernie s érvényesítenie az egyházi szónoknak is. Bossuet figyelmeztet, mennyire nem a sok ismeretben, hanem az elmélyedésben, a tárgynak erősen boncoló megragadásában, a szerves összeállítás erejében van a helyes szónoklás mű- vészete. Amilyen elsőrangú követelmény tehát — a szentatyák, sz. Bazil, nazianzi sz. Gergely, sz. Ágoston szónoki művészetének története szerint is — a bölcseleti képzett- ség a szónokban, épen olyan elengedhetetlen feltétel a szó- noki beszédben a bölcseleti szabatosság. Ám azt a képzett- séget nem a bölcselet felületes tanulása szerzi, nem bölcse- leti kifejezések használata jelzi, ezt a szabatosságot pedig épen nem az okoskodás bölcseleti alakjainak olykor száraz, rideg érvényesítése teremti. Ellenkezőleg Cicero az oratio gravist1 2 ékesnek, az emberek érzéseihez és gondolkodásá- hoz alkalmazottnak kívánja látni. S azért, amit a szónok a bölcseleti igazságokból és alakokból érvényesít, az a gon- dolkodásba már teljesen felszívott, ott megemésztett, a gondolkodás sajátjává tett tudás, gyakorlottság, forma- érzék, biztosság.3 Ez teszi hatalmassá, de egyúttal simává a beszédet : oratio gravis et ornata et hominum sensibus et mentibus accommodata. Ezt a bölcseleti szabatosságot belső ok is sürgeti. Az emberi értelem természetes és belénk nevelt munkálko1 Prédikátziók ·— Nagyszombat 1768. A kér. olvasókhoz X. XI. oldal. 2 De orat. I. 12. 54. 3 Quintiliani: Institt. orator. 8. 3. Piát. Phaedr. ed. Bipont. X. 366.-373.
