Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Végh Kálmán Mátyás: A lelkipásztori állások fejlődése hazánkban és a lelkipásztorok helyes neve
A LELKIPÁSZTORI ÁLLÁSOK FEJLŐDÉSE HAZÁNKBAN STB. 569 in villa Raych« ; papjáé : »Sacerdos parrochyalis ecclesie de Raych«, »presbyter de Raych«, pedig legalább is négy faint kezelt. Az esperes így jellemeztetik : »Thomas sacer- dos et rector ecclesie sacti Michaelis archangeli de Turuch ac vicearchidiaconus districtus«. Az új, sztranszkai pap »sacerdos«, kit kegyúri jogon a templomépítő földesúr választ. A dismembratiót megelőző vizsgálaton Tamás espe- résén kívül »Bartholomeus de Sancto Martino, Sebascianus de Warna, ac vicearchidiacomus Trinchiniensis, Johannes de Silna, Michael de Bestercha, Paulus de Predemier . . . sacerdotes et ecclesiarum rectores« voltak jelen bizonyára azért, hogy a határokat pontosan megállapítsák. Miért voltak pedig ezek csak »rectores«, e nehány feljegyzése az okmánynak megvilágítja. Kezdetlegesség jellemzi ugyanis az állapotokat, midőn a rajeczi pap önállósított falujáról, Sztranszkáról és a hozzácsatolt más két faluról egy csikó- val bíró, hátas, kanczalóért, egy borjas tehénért és, ami a legjellemzőbb, egy pörös, kallódó rajeczi malomhelyért mond le, melynek visszaszerzésére a sztranszkai kegyurak kötelezték magukat. 1374-ben, a csázmai káptalan egyik kiadványában »Matheus sacerdos ecclesie sancte Crucis de genere Woyk« szerepel. (Ao·. VI. 5.) Kissé zavarólag hat eddigi álláspontunkra egy 1375-iki feljegyzés (Z. III. 610.), mely így hangzik : »Stephanus de Therebes, Dominicus de Wylak plebani et ecclesiarum , rectores«, kik káptalani kiküldetésben járnak el. Könnyen megfejthető azonban e kettősnek látszó hivatal, mely a plébánost és rectort egy színvonalba látszik állítani úgy, hogy az elsőt plébánosnak tartjuk a nagyobb Terebesen, utóbbit rectornak a kisebb Újlakon, a kifejezést pedig irály tökéletlenségnek, amiben a régi okmányok bővelkednek. De nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy némileg önállósí- tott filiáik után neveztettek rectoroknak, mint ma p. o. a nagykállói plébánost semlyéni rectornak mondhatnánk a plébániájába ingremiált Kálló-Semlyén után. Annyi tény, hogy ilyen kifejezéssel eddig nem találkoztunk és alább is Hittudományi Folyóirat. 1910. 37
