Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Végh Kálmán Mátyás: A lelkipásztori állások fejlődése hazánkban és a lelkipásztorok helyes neve
és Nagymihályi Jákó fia László és társai ellen nagy panasz- szál búsították meg az egri püspököt. A püspök »Johannes sacerdos rector ecclesie de Ruska, vicearchidiaconus de Ung« elnöklete alatt egy háromtagú bizottságot küld ki a környék- beli papokból, melynek tagjai »Michael rector ecclesie de Wngvar« és »Marcellus sacerdos de Tornhoc«. Az esperes és az ungvári pap bár rector, de még nem rendezett plébánián működnek ; a harmadik kivehetőleg valamelyik capella papja lehetett. Megbízza őket, hogy vizsgálják meg a tibai egyház (ecclesia) és temető ügyét, meg hogy igaz-e az a vád, hogy Lőrinc fia György megsebzetté a Nagymihályiak akkor közös papját, Mártont és egy lovát elvitte ; meg hogy Lőrinc felesége egy alkalommal felrohant az oltárra és a kelyhet a miséző pap elől elkapta, hogy ez Lászlónak ne misézhessen ; hát az igaz-e, hogy nevezett Lőrinc a templom- kulcsot többször elvette, hogy László misét ne hallgathasson ; hát az igaz-e, hogy Lőrinc a Bold. Szűz nagymihályi paro- chiájától két falut önkényesen a tibai templomhoz (tehát csak káplánság, legjobb esetben helyi káplánság volt a tibai) csatolt ; meg hogy Lőrinc betört a tibai pap házába és onnan egyes tárgyakat elrabolt. (Szt. I. 41.) A vizsgálat eredményé- hez képest meghagyatott a bizottságnak, hogy a feleket idézzék a püspök elé. Szegény Márton pap ; te is keserű ke- nyeret ettél ! A Felső-Tisza e vidékén, a hajdani borsovai főesperes- ségben, úgy látszik, nagyon rendezetlen állapotok voltak, mert a papok valamennyien csak parochiales sacerdotes, kik alighanem a besztereczi és a többi, közeli apátságok papjaiból vagy ezek által javadalmazva küzdöttek a létért ; sőt káp- lánságok is bőven voltak. 1321 előtt valamikor Walter, borsovai főesperes Anarcsi Kelednek Őszödre vonatkozó jo- gát megvizsgálván a következő papokat említi : »Paulus de Varada et Corardus vicarius eiusdem, item Michael de Lythke, Petrus de Gulafolua, Ladislaus de Thoss et Petrus de Onorch parochiales sacerdotes« (Z. I. 154.) 1321-ben ezt a feljegyzést találjuk : »Egidius sacerdos parochialis de Bolchoun« (Z. I. 197.) »Petrus parochyalis sacerdos de Agcha«; ellenben 560 VÉGH KÁLMÁN, MÁTYÁS.
