Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Végh Kálmán Mátyás: A lelkipásztori állások fejlődése hazánkban és a lelkipásztorok helyes neve

558

VÉGH KÁLMÁN, MÁTYÁS.

dotibus« címezi levelét. (F. VIII. 1. 460.) Kulcsos Kolozsvár városának 1313-ban így szerepel a papja : »Benedictus pleba- nus de Clusvar«. (Ao. I. 304.) Ellenben 1314-ben »Johannes sacerdos vice Archidiaconus de Gumur et Frych sacerdos vicarius de Gumur« csak ecclesia parochialis bár sacerdos-sza alesperes és káplánja (vicarius) is van. (A. I. 350.) Mi több a szabolcsi Karász (»Nikolaus sacerdos de Karaz et archidia- conus de Bursua«) papja borsovai főesperes, aki abban az időben javadalmazva is volt főesperességéért és mégis csak sacerdos parochialis, tehát parochiája meglehetősen rende- zetlen volt, bár jó jövedelmű lehetett, mint Miklós pap fő- esperessége sejteti. (Zo. I. 129.) Az ungmegyei Tybán se igen voltak még 1314-ben rendezve az egyházi ügyek, pedig sokat cibált, kuriális község volt, mert benne csak »domus sacer- dotis« említtetik (Sztáray okmt. I. 42.) ; ugyanott még a ma hírneves Ungvárnak is »rector ecclesiae« néven említtetik a papja, tehát még kezdetlegesebb volt Tybánál is. Szintén 1314-ben a vasmegyei Kölkeden csak sz. Miklós kápolnájá- nak (»capella sive ecclesia sancti Nicolai«) kegyurasága forog- ván szóban, ennek csak káplánsága volt (Ao. I. 346.). A Kap- lyon nemzetség ősfészkében azonban, a zempléni Nagy- mihályon »parochia beate virginis de Nogmichael« tűnik fel ; első eset, midőn parochiát említenek az okmányok (Szt 1. 68.), mely esetben, úgy vélem, leghelyesebben olyan egyházi javadalmat értünk, mely mezővárosban feküdt és határa több falut is felölelt; papját pedig olyan plébánosnak1 nézem, ki a várak, városok plébánosaitól semmiben sem különbözött javadalmának rendezettsége, tehát állása tekin- tétében. Ugyanezen évben Ruszkán (Zemplén m.) még csak »sacerdos rector ecclesiae« volt, pedig János pap kiváló egyén lehetett, mert minduntalan szerepel bizalmas küldöttségek- ben és pár évvel utóbb már alesperes is lett, mint alább kitűnik. (Szt. I. 41. 42.)

1 Sajátságos, hogy a parochus név okmányainkban, pedig bőven fogok idézni belőlük, egyszer sem fordul elő ; e szó csakis a tridenti szent zsinat óta jött forgalomba.