Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Végh Kálmán Mátyás: A lelkipásztori állások fejlődése hazánkban és a lelkipásztorok helyes neve

550

VÉOII KÁLMÁN, MÁTYÁS.

»Restituantur sua vocabula rebus !« Értsük meg tisztán, mi az értelme a fentebbi két szónak, előre is megjegyezvén, hogy az elsőnek semmi köze az előbb fejtegetett parochus- hoz, mert az adott kiírásban a classica philologia szerint (Finály : Latin Szótár : paroeciaj ez elrontott szó ; még pedig, véleményem szerint, a hellénkori műveltség paro- chusa segedelmével elrontott szó. A parochia szó őse a görög παροικία, i!, mely olyan lakást jelent, ami polgárjoggal nincs összekötve, mert πάροικος, 0, mellette lakót, szomszédot jelent, zsellért, ki mint jövevény polgárjog nélkül lakik valamely helyen ; tágabb értelemben pedig a περίοικοι, köriillakókat is jelenti, kik Spártában a város körül fekvő lakedémon városokban az állam szabad polgá- raiként laktak, de a Spártában lakó hegemón dórok- kai nem voltak egyrangúak. Körülbelül a mi hajdani, katonáskodó, szabad várjobbágyainknak feleltek meg. Ilyen perioikok természetesen a püspöki városok körül is laktak, meg a várak körül is, innen hogy a paroecia, görögül παροικία helyes jelentése a latin nyelv szótára szerint egy- házmegye, de átvitten jelenthette és jelentette is valamely nem kőfallal körített városban lakó pap, sacerdos, templom, ecclesia kikerekített kerületében lakó hívek összességét is. Du Cange: Glossarium ad Scriptor, mediae et infimae Latinitatis (III. 111. 1. 1762) című művében így magya- rázza e szót : Parochia = παροικία — meghatározott, szervezett terület = dioecesis, provincia. A magyar diplo- matika is használja ebben az értelemben ; így például sz. László törvényeinek Ill-ik része 16-ik törvénycikkében ez a kifejezés olvasható : »Unusquisque judex in Parochia sua judicet« ; a parochia itt a várispánság alá rendelt vár- megyét jelenti, a judex pedig a várispánt, a mai főispánt. Az aranybulla 5-ik fejezete ugyanezeket »Comites Parochiani«, az alispánokat (1. §.) Comites Curiae Parochiani« néven nevezi. Martyrius, esztergomi érsek ez értelemben használja a Parochia Strigoniensis, Nitriensis, Huntensis (F. II. 141., 142.) kifejezéseket II. Géza alatt 1156-ban. Szent László király 1082-ben Zala és Veszprém parochiák határait említi