Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban

538

KIRVAI L. VAZUL.

A nyugati egyházban ez időtájt még a »cultus dispar« sem bontó akadály. S jó időnek kell eltelnie, míg azzá válhat. Az egyház ereje és egész figyelme arra volt irányítva, mond- hatni koncentrálva, hogy a népvándorlás lezajlása után diadalmas elemeket, a különböző vérkeverés útján fölfrissí- tett s ezután vezérszerepre hivatott népfajokat meghódítsa, keresztényekké tegye. Szilaj vérükbe akarja ojtani az önura- lom vírusát. Nem kioltani, de irányítani akarja szenve- délyeiket s csak miután kiformálta őket, tehát nyugodt, csendes időben láthat hozzá önmaga belső szerveinek kiépí- téséhez. S így történt meg az, hogy a nyugati egyházban csak Gratiantól kezdve fejlődik a »cultus dispar« olyan irányban, hogy előbb-utóbb általánosságban bontó akadállyá lesz. Végleg kimondotta ezt XIV. Benedek »Singularis nobis« című 1749 február 9-én megjelent »Constitutio«-jában :

»Omnes consentiunt ob cultus disparitatem irrita esse matrimonia, non quidem iure sacrorum canonum, sed generali eccliae more, qui pluribus ab hinc saeculis viget ac vim legis obtinet.«

Nem így történt a »haeresis«-sel. A XII-ik századtól föllépő eretnekekkel szemben vasszigorral járnak el a világi fejedelmek, ilyenkor érthető, hogy semmi szükség a »haere- sis«-t bontó akadállyá nyilvánítani. S később is, midőn már az egyháznak kellett ezen irányban is magát védeni, nem mondotta bontónak soha a nyugati egyház, hanem eltűrte, ha az eretnek fél odahagyta az eretnekséget — »abiurare haeresim«-rendszer — s később a XVII—XVIII. századtól kezd már ezen is enyhíteni, amennyiben megelégszik azzal is, ha a felek írásban megígérik, 1. hogy gyermekeiket a katholikus vallásban fogják nevelni, 2. a nem katliolikus fél pedig megígéri, hogy nem fogja katholikus társát vallás- gyakorlatában háborgatni és 3. hogy a katholikus fél igye- kezni fog társának a megtérítésén. Közbevetőleg legyen

credincioasá . . . Din contra — nunta sä se socoteascä neintäritä, si nelegiuita insotire sä se deslege, . . . iar de va cálca cineva aceasta, sä se afuriseascá !«