Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban

524

KIRVAI L. VAZUL.

amita, promatertera) viszonyítom a dédöes (fratris pro- nepos), illetve dédhúghoz (fratris proneptis) stb. így lehetne folytatni tovább is.

Közbevetőleg meg kell még jegyeznünk, hogy a leszár- mazottak, akár törvényes házasságból születtek, akár pedig házasságon kívüli egyesülésből, ez a körülmény a vérrokon- ságra nincs befolyással.1 Az első esetben különben a leszár- mazottak I. törvényes, a második esetben II. törvénytelen utódoknak hivatnak. A törvényes gyermekék lehetnek :

1. édes testvérek, ha mindkét szülő közös ; 2. mostoha test- vérek, 11a csak az egyik szülő közös. Ezek ismét lehetnek

a) vagy közös apával (consanguinei), b) vagy közös anyával bírók (uterini). A törvénytelen gyermekek ismét lehetnek :

1. természetes gyermekek (liberi naturales), ha semmi házas- sági akadály nincs a két nemző fél között; 2. fattyugyerme- kék (spurii), t. i. ha a nemzők közt valamely bontó akadály forog fenn ; ezen akadályok különfélesége szerint külön- leges neveik is vannak egyeseknek, így : a) vérfertőztetési gyermekek (incestuosi), b) oly gyermekek, kik házasságtörés- bői származnak — akár mindkét szülő, akár csak az egyik követett el házasságtörést — házasságtörési (adulterini) gyér- mekeknek hivatnak ; c) szentségtörési gyermekek (sacrilegi), ha szentségtörő nemzésből származtak.

Amint mondottuk már, a vérrokonságra mint házassági bontó akadályra nincs befolyással az a körülmény, hogy tör- vényes és az egyház által megengedett közösülésből születtek az egybekelni akarók vagy sem. Ez természetes dolog is, hiszen épúgy örökölheti valaki elődei vérét házasságon kívüli egyesülésből véve eredetét, mint ellenkező esetben. Következésképen a törvénytelen gyermekekre nézve is kötelező erővel bír a II. tartományi zsinat következő kánonja :

»)Cognatio naturalis in linea׳ collaterali dirimit matri- monium usque ad septimum gradum inclusive, iuxta com1 >>Prav« 189. f. cf. Papiu J. >>^tudii din drept. c.« Preot. Rom. 1889. XV. évf. 449. 1.