Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban

putationem iuris civilis romani in Ecclesia nostra adó- ptatam.«1

III. A zsinat e kánonja szerint tehát az oldalági vér- rokonok közt 7-ed fokig érvénytelen a házasság. A fokot pedig ugyancsak a zsinat szerint a római jog mintájára számítjuk. Ennek megértésére tudnunk kell, hogy más- képen számítanak a jogászok a keleti egyházban és más- képen a nyugati egyházban, egy jog szerint ugyan (a római jog szerint), de a nyugati egyház változtatott valamelyest rajta, míg a keleti egyház megtartotta azon alakjában, mely- ben kapta :

1. A VI. századig közös úton haladt a két egyház. Ugyanazt a számítási módot követte.1 2 Állott pedig ezen számítási módozat abban, hogy nemcsak a felmenő és lemenő, hanem az oldalági rokonság megállapításánál is ezt az elvet követte : »tot sunt gradus, quot sunt generationes«, vagy pedig a személyek szerint számítva : »tot sunt gradus, quot sunt personae una dempta«. Ez a számítási mód pedig a rómaiaknál az örökösödési jog megállapítására szolgált, t. i. annyi részre osztandó az örökség, ahány személyről van szó, egyet kivéve, akitől örökölnek ; vagy pedig az első szerint: hány születés történt, míg a közös törzstől —1 kinek örökébe akar most jutni — ide jutott, anyadrangú az utódok közt az illető.3

2. AVI., illetve a IX. századtól kezdve a nyugati egyház már eltér az oldalági rokonság számításában az eddig hasz- nált számítási módtól ; míg a keleti megmarad továbbra is az eredeti számítási mód mellett. Ebben az időközben t. i. a nyugati egyházban kifejlődik egy másik számítási mód, amely tulajdonképen csak egyszerűsítése az előbbinek, amennyiben ahelyett hogy mindkét oldalt számítaná, csak egynek fokait veszi figyelembe, akár egyenlő, akár nem egyenlő oldalági

1 Cone. prov. II. tit. IV. cap. II. p. 109.

2 Papiu J. »^tudii.« Preot. Rom. 1889. év. XV. 406. 1. : »In cei d’intáiu Vl. secoli computarea gradurilor de consängenitate, ce esistá si pätiä astäzi la räsäriteni, erä si in biserica apusanä in uz.«

3 Ibid.

HÁZASSÁGJOGI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 525