Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Pataky Arnold: Az Antikrisztus a keresztény hagyományban
A Ps. Ephrem-féle homilia kelte 373,1 tehát e hagyomány gyökere már a IV. századba nyúlik. Ugyanezt tünteti fel egy szír szent Ephrem-féle beszéd. »Agogról és Magogról és a végső pusztulásról.« (Valószínűleg hiteles munka.) Ebben is megtaláljuk a vad népeket s a 24 néptörzset, a hunnokra alkalmazva, kik sz. Ephrem idejében tűntek fel először. A szír Ephremben az Antikrisztus rajza a 8. fejezetben kéz- (födik és Ps. Methodius szemmelláthatólag tőle függ, főleg az Antikrisztus csodáinak leírásában és abban, amit He- nochről és Illésről mond. E két prófétát szent Mihály és Gábriel arkangyalok támasztják föl (12. fej.) ; ugyancsak szent Mihály semmisíti meg Gogot és Magogot. A szír Ephrem- féle prédikáció ariánus-ellenes : azt tartja, hogy az eretnek császárt az isteni igazságosság semmisíti meg. E kutatások eredményét összegezve kimondhatjuk, hogy a középkorban kialakult Antikrisztus-monda alapja már a IV. századba nyúlik vissza. Különben is azt látjuk, hogy azon időben, mely a római birodalom bukását látta, nemkülönben az ozmán hatalom feltűnésének korában állandóan nagy szerepe jut az Antikrisztus-mondának, történelmi alkalmazásban. Az előbbi korra vonatkozik a Dániel-apolcalypsis, melyet az Athanáz-féle synopsis és Nicephorus stichometriája is említenek, s mely több sibylla- szerű leírásnak szolgált forrásául, nevezetesen egy görög és egy örmény Dániel-apokalypsisnak. A nyugat-római birodalom bukása idején a régi hagyomány nyomán várták az Antikrisztust. Kozák tanulmánya (»Die biblische apó- kryphe Litteratur bei den Slaven«, Jahrbucb f. protest. Theol. 1892. 128 skk.) közli az Antikrisztusra vonatkozó részt : Nagy éhség támad, s egy szűz fog uralkodni, aki mint mada- rat foganja az Antikrisztust ; fellép Joannes Theologus (szent János apostol) és harcol az Antikrisztussal. Illés eljő, az Antikrisztus megöli, s övé lesz az uralom, de ezt megsem- misíti Jézus második eljövetele a világ végén. A szűz uralma AZ ANTIKRISZTUS A KERESZTÉNY HAGYOMÁNYBAN. 495 1 Bousset, i. m. 20־ sk.
