Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
HÁZASSÁGJOGI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 361 vila«-ba. Ez a máshonnan pedig csak a római jog lehetett (lex Justiniana : triennalis cohabitatio saec. VI.), ahol tényleg az impotentiának ugyanez az alakja fordul elő, mint a »Pravila«-ban. Másrészről pedig, ha a X—XII. századig terjedő idő- közben már az egyetemes jogforrásban bent van, minden- esetre léteznie kellett előbb azonkívül is s csak azután kerül- hetett bele az egyetemes jogba. Vagyis az egyházban léteznie kellett előbb »de facto«, míg végre ki lett mondva bontó akadálynak »de iure«. Köztudomású lévén, hogy csak ott keletkezik törvény, ahol van mit szabályozni. De ha valaki nem is akar visszamenni egészen Justinianusig, a X-ik századnál mindenesetre előbbre kell menni. Ha pedig előbbre ment, más világi uralkodó e tekintetben nem hozott törvényt, a keleti egyház meg épen nem, tehát megint csak Justinianus- nál vagyunk a׳ VI. században. Ha pedig történeti jejlődését nézzük, három korszakot lehet megkülönböztetni : 1. Justinianustól a XII. századig. Ebben a korban még csak partialiter szerepel mint bontó akadály, de mint ilyen is, még mindig csak állami törvény. Míg végre a X—XII. század között az egyház kánonizálja az állami törvényt és ettől kezdve az impotentia bontóvá1 lesz, amint a »Pravda« mondja : II. 217. f. : »Propter impo- tentiam post tres annos matrimonium dissolvi potest si vir suam impotentiam confessus est.« 1 2 A 2-ik fejlődési fokozat pedig az, hogy felszívódik az egyetemes jogba. Ezen alakban maradt fenn nálunk a romá- noknál egészen a XIX. századig. Fejlődés e tekintetben nem 1 Hasonlókópen a nyugati egyházban a XII. századig az impo- tentia nem képez bontó akadályt, legalább az universalis törvény szerint nem. III. Sándor pápa (1159—1181) az első, aki az impotense- két alkalmatlanoknak mondja a házasságra ; c. 2. eod : »Sicut enim puer, qui non potest reddere debitum, non est aptus conjugio : sic, qui inpotentes sunt, minime apti ad contrahenda matrimonia repu- tantur.« 2 Rat: »Instr. din drept. bis.« pag. 88. »Pentru neputintä se desparte nunta dupä trei ani, dacä bärbatul va märturisi, cä nu poate sä se amestece cu dinsa.«
