Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA. 31 dalmak tételét közvetlenül megelőző két hónap alatt s a püspök engedélyével teszi e rendelkezést s ez esetben is rendelkezése csak az ünnepélyes fogadalmak letételének feltétele alatt érvényes. 1 Azáltal, hogy az ekkép bárkinek javára rendelkező szerzetes az ünnepélyes fogadalmakat a rendelkezéstől számított két hónap letelte előtt leteszi, a felfüggesztő feltétel megvalósul s a szerzetesnek kérdéses· vagyona vagy vagyonalkatrésze annak tulajdonába megy át, kinek javára a rendelkezés történt. Végül az esetben, ha a szerzetes az ünnepélyes fogadalmak letétele előtt vagyoná- ról sem élők közti, sem halálesetre szóló jogügylettel nem rendelkezett, az ünnepélyes fogadalmak pillanatában levő׳ vagyona a szerzetre száll, ha a szerzet tulajdonjogra képes. Ha a szerzetesnek vannak olyan hozzátartozói, kik utána örökösi minőségben köteles részre jogosultak, akkor a szer- zetet terheli a kötelesrészre jogosultak ezen jogigényének kielégítése. Az ünnepélyes fogadalom tehát tulajdonátruházó jog- ügylet. Még pedig nem csupán kötelmi, hanem dologi jog- ügylet, mert magát a tulajdont szállítja át s nem csupán követelési jogot ad tulajdon átruházása iránt. Az ünnepélyes׳ professio tehát dolog átadása (traditio) is, kapcsolatban a szerzetes személyének átadásával. A tulajdon átruházása vagy örökösök, vagy élők közti ügylet alapján szerzők,, vagy a szerzet javára történik. Hogy a szerzetes az ünne- pélyes fogadalmak előtt vagyonáról végső intézkedést tehet,, abból következik, hogy ez időpontban vagyonának még ő a tulajdonosa és végső intézkedés tételére cselekvőképes. Hogy vagyonáról ugyanez időben élők közti jogügylettel rendelkez- hetik, következik ugyanebből és a trienti zsinat törvényéből (Concil. Trident, sess. XXV., cap. 16 de regulär.). Végül,, hogy abban az esetben, ha a szerzetes sem élők közt, sem halálesetre nem rendelkezett, vagyona az ünnepélyes professio pillanatában a tulajdonjogra képes szerzetre száll át, ez következik az egyházi törvényből, mely Justinian császár■ 1 Concil. Trid. sess. XXV. cap. 16. de regulär.
