Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Prohászka Ottokár: Az intellectualismus túlhajtásai

AZ INTELLECTUALISMUS TÚLHAJTÁSAI.

269

Az élet nem áll külsőségesen egymással érintkező s egymást befolyásoló szervekből, hanem egységes valami. Ezzel nem tagadok sem ismeretet, sem akaratot, csak azt jelzem, hogy azokat így, törmelékesen, nem szabad fölfognunk. Észt, akaratot nem képzelhetünk önálló apparátusnak; akarat, ész, kedély egy lélek ; az égjük benn van a másikban ; az észrevevéssel jelentkezik a vágy reactiója. Maga az észre- vevés össze van kötve érzéssel, jóleső vagy fájdalmas érze- tekkel. Az észrevevések, érzések, vágyak közt csodálatos asso- ciatiók állnak fönn, melyek az alsóbb, fiziológiai régiókból fölvezetnek az esztétikai érzésekbe s tovább föl a legelvontabb eszményekbe.

Többet mondok, az érzés, vágy, hajlam, hangulat bele- folyik többé-kevésbbé minden észrevevésbe. Tudjuk, hogy befolyásolja az ismeret irányát hogy beláttat velünk sokat, amihez van kedvünk s elhomályosít sokat, amitől érzelmileg elhajlunk; tudjuk, hogy mint érzés benn van még a leg- elvontabb s ugj׳ancsak a legreálisabb evidentiában, benn van a kétszer-kettőben s ott mint a bizonyosság érzete jelent- kezik. így állunk az ismeret egész vonalán : természetnek, hajlamnak, tudatnak s öntudatlanságnak, ellenérzésnek, rokonérzésnek van abba betorkolása ; onnan van a különböző belátás és értékelés, onnan az elhajlás s a színezés ! Tehát ezek az abstractiók is telítve vannak az actió ingereivel; azok is színeváltozást szenvednek, elvékonyodnak vagy meg- nőnek az actio ingereitől s csodálatos endosmosis megy végbe bennük. A legeterikusabb abstractio is sokféle viszonyába lép gondolattal s érzéssel. Ezek a viszonyok az élet gyökerei s az actió idegei, melyek behatásaitól elvál- toznak a fogalmak, a nézetek s kiváltják erejüket az életben.

Tehát a tehetségek nem töltött dobozok ; energiájuk nincs készen ; egyáltalában nem befejezett s változatlan adatok ; hanem egymásba fonódott élettevékenységek, köl- csönös kihatással egy7másra, egymást segítve, bővítve, kimé- lyítve. Actio végett van mindegyikük ; actió végett van az ismeret is, mely nem lehet meg épen az élet megtermékenyítő befolyásai nélkül. Actióból, ingerből való az ismeret s actio