Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Prohászka Ottokár: Az intellectualismus túlhajtásai

250

DR. PROHÁSZKA OTTOKÁR.

azt a sokszor említett értelmi jelleget, azt a metafizikai momentumot, melyet az értelem a való léten fölfedez s mely a lét észszerüségének momentuma. De ha föl is fogjuk e jelle- get, azért a konkrét valóság mégis az irrationalitas sötétsé- gében áll s mi azt meg nem közelítjük, sem meg nem értjük, annál kevésbbé mérjük föl.

Ugyancsak nem mondanám, hogy az értelmi, nevezetesen a filozófiai ismeret, a dolgokat végső okaikban ismeri föl. Nem mondanám, mert ez túlsókat mond; hanem azt mon- danám, hogy értelmi jellegei szerint, vagy még jobban, hogy értelmi jellegeiken fogjuk meg a dolgokat.

Hasonlóképen intellectualismust !átok abban a kérdés- ben is, mely azt feszegeti, hogy hol vannak a titkok, a látható vagy a láthatatlan világban-e. Aminthogy intellectualismust látok némely embernek önhittségében, aki a tudománytól a világ fölértését s minden probléma megoldását várja. A látható s láthatatlan valóság közti különböztetésnek mindenesetre van létjogosultsága ; de a filozóf a láthatatlant nem a szellemnél kezdi s a láthatót nem azonosítja az anyaggal. A filozóf tudja, hogy a konkrét, anyagi világ is a maga tényleges s egyedi valóságában láthatatlan s megközelíthe- tetlen világ, melybe bepillantás nincs s nem lesz, mert nem lehet. Sőt mivel az öntudat révén a szellemi világgal közvetet- ■lenebbül érintkezünk, mint a tőlünk távol eső anyagi világgal. Wilde-nek kolportált szava is igaz, mely szerint : »the very secret of the world is the visible, not the invisible«. Külön- ben pedig mindkettő titok s az is lesz, a láthatatlan épúgy, mint a látható. A positiv tudomány ugyan sok történésben, melyet most még nem értünk, kimutathatja a kapcsolatokat s számtani kifejezésre hozhatja a tüneményt; a biológia föltüntetheti, hogy a kémiai elemek mily functiókat végez- nek az élőben, talán azt is, hogy a »punctum saliens« az állati sejtekben nemcsak szökelő, de sós pontocska is s azért szőkéi, mert meg van sózva ; de sem a sejt, sem a natrium, sem az élet konkrét valóságát nem értheti soha. »Idegeneknek tilos a bemenet«, az van a világ kapuira írva s az nekünk szól, amennyiben azt önmagában föl nem ismer-