Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Prohászka Ottokár: Az intellectualismus túlhajtásai
IHPRIRRHiRHHHmm AZ INTELLECTUALISMUS TULHAJTÁSAI. 251 hetjük soha. Mi neki, ő meg nekünk idegen, mikor ismeretről van szó ; de nem idegen, mikor cselekvésről van szó ; hisz belőle nőttünk ki s azért van, hogy az élet bennünk rajta fejlődjék ki. Ugyancsak intellectualismusnak tartom a fogalmaknak, mint kész, merev formáknak alkalmazását a lét, a világ megma- gyarázására. Fogalmaink ugyanis csak értelmi nézőpontokat adnak a világnak valamiféle megértésére ; de miután a létet csak abstrakte ölelik fel, azért a valóság tele van érthetetlen, az értelemre nézve emészthetetlen elemekkel. Ki érti pl., hogy mi a mozgás, a levés, az eredés, az elváltozás ? Ki érti az anyagnak a végtelenbe folytatható oszthatóságát ? Erről értés nincs s ha ilyenbe belemegyünk, csupa ellentmondással találkozunk ; bizonyára azért, mert fogalmaink erre nézve nem tájékoztatnak minket, kik csak elvont általánosságokkal vagyunk fölszerelve az élet útjaira. Az intellectualismus tehe- tétlenségét, hogy merev fogalmakkal akarja kimagyarázni a dolgokban végbemenő történést, megvilágítja az a tan, mely a dolgok elváltozásában az egymást váltó kész formák- nak sorát látja, melyben nem támad új dolog, hanem csak a régi, kész formák pattannak ki s váltják föl egymást. Ezzel szemben mások inkább az energiák kurtább vagy hosszabb tartamú összetételeivel s más-más kombinációival magyaráz- vzák a dolgot, melyek egy darabig fönnállnak, aztán szét- esnek s máskép alakulnak, mint ahogy a világ képe is nem a fönnállót s kezdet óta meglevőt, hanem a folyamatban levőt, a végtelenből kiindulót s fejlődőiéiben levőt jelenti. Jelent világot, melyben nem volt tán kezdet óta éleny, köneny, ólom, ezüst, levegő, víz ; hanem, ki tudja, mi volt a különböző fokokon az anyag s mily alakokban jutott el hozzánk s változott el energiája. De ezzel nem azt akarom mondani, hogy a formák helyébe áz energiákat kell állítani s akkor meg lesz oldva a problema. Ez is csak spekuláció, mely az értelmi ismeret abstract jellegein s a természet- tudomány nyújtotta adatokon akar eligazodni s azokat ily magyarázattal, ily theóriával akarja kiegészíteni. Csak annyit akarok nyomatékozni, hogy a folyton fejlődőiéiben levő,
