Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Unterreiner József: A személyes Isten megismerése és a modernismus
14 DR. UNTERREINER JÓZSEF. a tényleges valóságban és nem anyagi föltételeiktől elvonat- koztatva. Ezt az elvonatkoztatást csak az értelmi megisme- résnél találjuk. De itt is csak azon esetben, ha az állományt egymagában veszem figyelembe, elvonatkoztatva anyagi föl- tételeitől. Nincsen pedig helye az elvonatkoztatásnak meg- fordítva ; vagyis az értelem nem tekintheti concréte a tüne- ményeket állomány, lényeg nélkül. Mert szükségkép ilyen állomány fölismerésére kell jutnia. Hisz az érzéki tulajdon- ságok váltakozhatnak, jönnek-mennek. De mindig marad valami állandó,1 mely mintegy függve tartja a váltakozó járulékokat. így hát az értelem szükségkép az állomány ismeretére jut. Hasonlókép fogja megismerni az okot és célt ugyancsak a tüneményekből. Feltétel hozzá csak az, hogy sutba ne dobjuk, hanem igazán használjuk. A positivisták ugyan tagadják, hogy az érzékin kívül még más megismerő tehetsé- günk is volna. De ezzel ellentmondanak elsősorban önma- guknak. Mert midőn fölállítják alaptételüket : Nem ismerünk meg semmi olyasvalamit, ami a tapasztalat, az érzékek világát fölülmúlja; kérdezhetjük, hogyan jutottatok az alaptételhez ? Vájjon az érzéki megismerés erejénél fogva állítjátok ezt ? Vájjon ez is »a tünemények korlátái között mozog«, avagy pedig apriori elv? Azt fogjátok mondani: Mi tudjuk, hogy az emberi ész nem képes a tünemények határait átlépni ; a dolgok numenonja azért is ránk nézve ismeretlen marad. De ép az a kérdés, honnan tudjátok ezt ? Aposteriori nem állíthatjátok, mert egyrészt személyes mindennapi tapasztalatok az ellenkezőről győz meg benneteket, másrészt pedig minden nem agnostikus ember talán csalódnék, midőn állítja, hogy igenis az ő esze még ott is felfog valamit, ahová a tünemény korlátái már föl nem érnek ? így tehát bizonyára eszetekkel jöttetek rá arra az alaptételre. Nos, akkor ugyan- ezen eszetekkel figyeljétek meg a külvilágot is. Fogtok ott tüneményekkel találkozni, melyekről érzékeitek eddigelé még nem jelentettek semmit sem, amelyek azért is alkalmasint 1 És ezt az állandó valamit nevezzük állománynak.
