Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
URUNK FÖLTÁMADÁSA. 87 is felhoz arra nézve, hogy a harmadik napon túl miért nem halasztotta Krisztus az ő feltámadását ? Azért, úgymond, nehogy azt vethesse ellene valaki, hogy nem ugyanabban a testben, amelyből a kereszten kiszállt a lélek, hanem más testben jelent meg ; továbbá nem akarta sokáig megvára- koztatni azokat, akiknek még élénken füleikben csengettek az ő feltámadását megígérő szavai és még szemeik előtt lebegett az ő alakja, épen ezért a három napnyi időtarta- mon belül megmutatta mindnyájának az ő halhatatlan és megromolhatatlan testét, bebizonyítani akarván ezáltal azt, hogy ez nem a természet gyöngesége folytán múlt ki ez életből, lévén ugyanez az Ige lakóhelye ; ha- nem egyedül azért halt meg, hogy a halált az ő erejével legyőzze.1 Nagy sz. Leó e külömben is megrövidített harmadnapi feltámadásnak okául azt is adja, mivel az Űr Jézus nem akarta, hogy a háborgó lelkületű tanítványokat hosszadalmas bán- kódás eméssze.1 2 Nissai sz. Gergely azt írja, hogy Krisztus e harmadnapnyi időtartam alatt az erősségnek sok és kiváló cselekedeteit művelte, nevezetesen megsemmisítette mindama bajokat, amiket Lucifer a világ kezdetétől fogva okozott, ezt a nagy munkát pedig oly rövid idő alatt hajtotta végre, hogy hatal1 De incarnatione Verbi. »Ne quispiam objiceret ipsum non idem, sed aliud corpus circumferre, ea de causa ultra tridni moram non passus est, neque eos, qui ipsum audierant de resurrectione promittentem, in longum distulit, sed cum adhuc propemodum verba illa in eorum auribus obstreperent, oculique ejus speciem retinerent, intra tridui spatium, quod plusquam mortuum, immortale et incorruptibile omnibus ostendit, quo intelligeretur illud non imbecillitate naturae, cum Verbum in eo domicilium suum haberet, extinctum fuisse, sed ideo extinctum, ut mors viribus nostri Salvatoris Jesu Christi aboleretur«. 2 S. Leo P. P. M. Sermo 1. de Resurreet. »Christus Dominus breviavit tridui moram, et ex primo tantum partem novissimam, ex tertio vero partem dumtaxat accepit primam ne turbatos discipulo- rum animos longa moestitudine cruciaret«.