Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

88

NYŐGÉR ANTAL.

mának erőjelét kimutassa, mivelhogy az isteni kegyelem nem késedelmező, ezért az ily nagy munkát gyors egymás- utánban végzi el.1

Krisztus föltámadt teste a kereszten meghalttal ugyanazonegy.

Celsus a kereszténység ellen támadván, megtámadta első sorban, — amint ezt érthető okból már gondolni is lehet,— a Krisztus föltámadását és tagadni akarta az ő valóságos föltámadását ; de mivel ezzel a megtörtént dologgal csak úgy egyszerű tagadással elbánni még sem bírt, ezért úgy beszélt, hogy az az alak, amit az apostolok láttak, csak lélekjelenés vala. Ez semmi esetre sem volt, hiszen maga a föltámadott Krisztus cáfolta ezt meg, így szólván a tanít- ványokhoz : »Lássátok a kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok. Tapogassátok meg és szemléljétek meg ; mivelhogy a léleknek húsa és csontjai nincsenek, amint tapasztaljátok, hogy nékem vagyon.«1 2 Krisztusnak e szavai tehát nyilván bizonyítják az ó testének valóságát a föltárna- dás után is. Mindazáltal föltolakodik a kérdés : mi módon egyeztethető össze a valóságos testtel az, hogy zárt ajtókon keresztül hatolt, amidőn alapigazság, hogy két valódi test ugyanabban az egy időben ugyanazon az egy helyen nem lehet.

Mintha ez azt mutatná, hogy Krisztus teste a föltámadás után már is nem a valódi test lett volna. Ugyanezt látsza- nék megerősíteni az is, hogy a megjelenések alkalmával rögtön csak eltűnt, elenyészett a szem elől ; továbbá más alakja is volt egykor-máskor, úgy hogy övéi nem is ismertek reá ja.

Sz. Tamás e kérdést szintén felveti, és teljes határozott1 S. Gregor. Nyss. Orat. 1. de Resurrect. »In hoc triduo operatus fuit Christus multa et eximia virtutis opera, et praesertim destruxit quidquid mali in humano genere Lucifer ab initio mundi molitus fuerat, ideoque tam brevi tempore hoc totum perfecit, ut suae vir- tutis specimen ostentaret, quia non tarda gratia est, non longo circuitu tantum bonum confectum fuit.«

2 Luk. 24., 39.