Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

86

NYŐGÉR ANTAL.

rozni, mint ezt, a már magában tökéletességet feltüntető három számú napot.

Sz. Ágoston a harmadnapi feltámadás mellett felhoz értelmezéseiben egy másik titokzatos okot is.1 Krisztus testi halálával, amely — tekintvén az isteni igazságot, fény volt — lerontotta a mi két halálunkat, vagyis, a mi testi és lelki halálunkat, e két halál a sötétség, a bűn miatt törté- nik. Meddig is maradt Krisztus teste a halálban ? Nemde, egy teljes fényes napon, a nap keltétől a nap nyugtáig és az ezt határoló két sötét éjszakán? íme ezért feküdt, úgy- mond a nagy hittudós püspök, a harmadik napig az Ur teste a halálban. De ha már a dolgok misztikus értelmezésé- ben vagyunk, szabadjon ehelyütt a Krisztus szavait is misztikus vonatkozásban ide illeszteni. Mintha О halálában a nagyszombat világos fényes napján a sírból imígy szólana : imo in medio vestrum sum ! — íme közöttetek közbülső vagyok ! — Ti emberek Ádámtól idáig a bűn miatt halál- tokban sötétség vagytok ; utánam ti a világ végeiglen kimúló emberek a bűn miatt sötét éjek vagytok, én a halálban is azt hirdetem, azt értetem meg mindnyájatokkal, amit nek- tek élő szóval megmondtam : Ego sum lux mundi. — Én vagyok a világ világossága. — »Igen.« — Én vagyok az égi világosság, aki elűzöm rólatok a bűn éji sötétjét. Én vagyok a világosság, aki a halál éjét a feltámadással megszün- tetem.

Krisztus feltámadásának ez a harmadik napja még azt is példázza, hogy Krisztus feltámadásával a harmadik idő- szak vette kezdődését ; az első időszak a törvény előtt volt, a második a törvény alatt, a harmadik pedig a kegyelem időszaka. Krisztus feltámadásával megkezdődött a szén- teknek harmadik állapotja ; az első ugyanis a törvény szer- zése előtt volt, a második a hit igazsága alatt, a harmadi- kát meg az örök dicsőségben a feltámadásával kezdette meg az Ur Krisztus.

Sz. Athanáz még ezeken kívül egy más erkölcsi okot

1 L. 6. 4. De Tricitate. c. 6. t. 3.