Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
A budapesti tudományegyetem hittudományi karának új tanrendje
710 VEGÍESEK. néhány év óta Bécsben is, intézményesen és kötelezőleg elrendelvék. Külön előadások szórványosan nálunk is tartattak, a kidolgozási gyakorlatok azonban, hol a tanár vezetése alatt és útbaigazítása mellett a hallgatók a tudó- mány művelésébe bevezetést nyernek, a mi karunkon eddigelé szokásban nem voltak. Végül arra is szükség volt, hogy a hittani oktatásnál a régebben csaknem kizárólag alkalmazott latin nyelv mellett a magyar nyelv is bő alkalmazást nyerjen ; egyrészt azért, hogy a hallgatók többet tanuljanak ; másodszor, hogy az egészen korszerű dolgokat élőnyelven tanulják ; harmad- szór, hogy irodalmi működésre is előkészüljenek ; negyedszer, hogy a hittudomány tárgyalása ne maradjon annyira, mint eddig, elszigetelve a magyar tudományosság egyéb ágaitól s a többi karok tudományos törekvéseitől; végül hogy más egyetemi karok hallgatói részére a hittudományi karban tartott előadások hallgatása könnyebbé váljék. Ezt az utóbbi pontot, a latin és a magyar nyelv alkal- mazását, a hittudományi kar egészen belügyenek tekintette s e tárgyban tett intézkedését az 1906/07-iki iskolai év elején életbe is léptette, a következő megállapodásokkal : Magyar nyelvű tárgyak vagy részek : Egyháztörténelem. Lelkipásztorkodástan, kivéve a szentségek tárgyalását. Az egyházjog magyar vonatkozású részei. A bibliai tudományokból a vasár- és ünnepnapi sza- kaszok értelmezése. A keleti nyelvek. A bölcseletből a természetbölcselet, a lélektan, az erkölcstan és a bölcselet története. A szentatyák és általában a régi egyházi irodalom ismertetése. Latin nyelvű tárgyak vagy részek : Alapvető és ágazatos hittan. Erkölcstan. A lelkipásztorkodástanból a szentségekről szóló rész. Az egyházjog, kivéve a magyar vonatkozású részeket.
