Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme
A GÖRÖG EGYHÁZ BÖJTI FEGYELME. 653 kedést olvassuk: >Аще случится навечер1е святаго Богоя- влешя въ субботу или недклю, иостъ не бываетъ . . . По отпущенш литургш въ трапезу не ходимъ, но въ притвори,■!; церковнкмъ скдшымъ намъ, трапезарь даетъ по уломку хлкба коемуждо: или по малу хлкбцу пшеничному, п мало смоквш и финикъ и по единой чашк вина, яко да не на- речется постъ: ожидаемъ же вечерняго собора ... Вече- ромъ . . . входимъ въ трапезу и ядимъ совершенно, съ древ- яномасл1емъ и темъ вино.« 1 Minden alapot nélkülöz azoknak a véleménye, akik a jelzett két esetben, ha t. i. a vigilia szombatra vagy vasár- napra esik, a böjtöt az ezen napokat megelőző péntekre helyezik át. Ennek nyomát nem találjuk sehol. Dr. Mikita azt mondja, ha a karácsony vigihája (dec. 24.) szombatra vagy vasárnapra esik, abstinentia van.2 Epiphania vigiliá- jára ő is azt mondja, hogy azt aznap kell tartani, amely napra esett, még ha szombat vagy vasárnap is az.3 Előbbi véleményét nem fogadhatjuk el. A kérdéses vigilia böjtjét már csak azért sem lehet áttenni, mivel neve- zett pénteken a görög böjti fegyelem eredeti intézkedése szerint amúgy is jejunium van. Hogy pedig a 69. apostoli constitutio, valamint az első egyetemes zsinat 19. canonja a szombati privilégiummal kapcsolatban mért nem említi e kivételes napot, oka annak azon körülmény, hogy akkor még nem ismerték a karácsonyi böjtöt, kivételt tehát arra nem is szabhattak. A szombat és vasárnapi böjti tilalomra vonatkozó eredeti rendelkezést a jelzett napról szóló intéz- kedés előadott mértékben módosítja. Bizonyítja ezt egyébként a keleti szertartások kiváló ismerője : Miksa herceg is, aki a karácsony előnapjárói azt mondja : »est dies jejunii«,4 az epiphania vigíliájáról pedig ; »Hoc jejunium servatur in quemnam diem cadat vigilia.«5 1 U. o. p. 192—3. 2 Dr. Mikita : Typik, 1890. p. 251. §. 173. 1. 3 Ü. o. §. 173. II. 4 Praelectiones de Liturgiis Orientalibus. AMaxim. Principe, p. 138. 5 Ü. o. 9. 143.
