Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme

638

DK. KÚSZNAK MIKLÓS.

baton és vasárnap nincs böjt. E két napon a görög dis- ciplina szerint tilos a böjt. így mondja ezt már a 65. apostoli constitutio. »Si quis clericus deprehendatur die dominico jejunans, aut sabbato, praeter unum solum, deponatur; si vero laicus, segregetur.«

E régi fegyelmet canonszerüleg а 692. évben tartott trullai zsinat 55. canonja mondja ki, amely szigorúan eltiltja a Rómában a nagyböjt alatt szokásos szombati böjtöt.1

A trullai zsinatnak e két napra vonatkozó intézkedése csupán az egyszeri étkezésről szól, nem rendelkezik tehát ez ételek milyenségéről, sőt azt a régi fegyelemnek meg- felelően körvonalozza is. Az 55. canon szerint nevezett napo- kon szabad volt ugyan napjában kétszer enni, de akkor is bőjtölni kellett. »Similiter accepimus in Armenionum regione, et in aliis locis, in sabbatis et dominicis sanctae quadragesimae quosdam ova et caseum comedere. Visum est ergo et hoc, ut omnis Dei Ecclesia, quae est in universo terrarum orbe, unum ordinem sequens, jejunium perficiat, et abstineat ab omni mactabili, sic ab ovis et caseo, quae quidem sunt fructus et foetus eorum a quibus abstinemus. Si autem hoc non servaverint, si sint quidem clerici, depo- nantur ; sin autem laici, segregentur.«1 2

E canont a római pápák nem erősítették meg ugyan, a görög egyház azonban fenntartotta azt.

Az ok, amely miatt a görög egyház a szombat és vasár- napi böjtöt tiltja, nagyfontosságú és az idők körülményei- ben leli magyarázatát. A vasárnapi böjti tilalomnak oka Krisztus Urunk dicső föltámadása. Az egyház azáltal, hogy e napon nem ír elő böjtöt, ünnepélyesen hirdeti Urunk feltámadását, szemben azokkal a tévtanítokkal, akik Krisztus Urunk föltámadását tagadták. Örömnap ez, a mennyei Jegyes napja, amelyen a Jegyes jelenlétében nem illik bőj- tölni. így mondja ezt maga Krisztus Urunk.3 Szombaton

1 Rapaics, i. m. 339. old. 175. §.

2 Conc., Trull. can. 55.

3 Máté. 9. 15.