Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme

A GÖRÖG EGYHÁZ BÖJTI FEGYELME.

639

pedig azért nincs böjt, mivel az egyház ez intézkedésével kárhoztatja azoknak a tévedését, akik az ó-szövetség Istenét hamis Istennek mondják és a szombatnapot e végből böjt- ben és szomorúságban töltik. Ez intézkedés a legrégibb idők- bői maradt ránk. így bizonyítja ezt Baronius, aki sz. Ignác vértanúnak a philippibeliekhez intézett levelére hivatkozva, már az I. század idejéből magyarázza ez intézkedést.1

Helytelen tehát e görög intézményt a latin egyházzal szemben érzett ellenszenvvel magyarázni. A történelem eseményei a főokai annak, amiért a görög egyház e canont elrendelte.

Jelenleg azonban csak oly helyen van törvényereje, illetve a rendelkezés nevezett két napra különálló fegyelmet csak oly helyeken ír elő, ahol, miként előbbiekből láttuk, az egyszeri étkezésről szóló rendelkezés mai nap is érvényes.

Szombaton és vasárnapon tehát az unica refectióról szóló rendelkezés még oly helyeken sem kötelező, ahol az unica comestio parancsát még most is tartják. E régi intéz- kedésre hivatkozik egyébként Photius, valamint később Caerulár Mihály, akik tehát e tekintetben tanúi azon kor felfogásának.1 2 A szombat és vasárnapra vonatkozó böjti tilalomról szól már sz. Ignác vértanú is. »Quicunque domi- nicum aut sabbatum jejunaverit, praeter unum sabbatum Paschae, ipse est Christi interfector.«3

B) A görög egyház többi évi böjtje.

A nagyböjtön kívül a görög egyház ismer még három más évi böjtöt, ú. m. karácsonyi, Péter-Pál és sz. Mária böjt- jét. így tanítja ezt a katekizmus,4 a szertartástan,5 s végül sz. Száva hiteles directoriuma.6

1 V. ö. Dr. Brán, i. m. 58—59. old.

2 Vascotti, 1. c. 386. old. I. köt.

3 S. Ignat. M. Ep. ad Philipp. Cf. Const. Apóst. V. 20.

4 Kutka : Katekizmus, 170. old. 196. kérdés. Unghvór, 1908,

5 Fenczik: Liturgikon, 309 old.

6 Sz. Száva : Typikon, 33. b. old. >>Habent Graeci non solum unam quadragesimam, praeparatoriam ad pascha, sed plures quadra*