Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kmoskó Mihály: A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora adiabenei Henana idejében
590 DR. KMOSKÓ MIHÁLY lehetett esetleg az ének, mondjuk a liturgia tanára is. Ez utóbbi feltevés mellett szól az a körülmény, hogy a mise és a breviarum beható oktatás tárgyát képezték.1 Anövendékek a liturgikus könyvek szövegét leírni és érteni tartoztak ; úgy látszik, az oktatás e részével a makr' jáná volt megbízva. A statútumokban még három más tanár hivatalos címe nyer említést, akikről azonban még kevesebbet tudunk. Az egyik a mahgejaná, mely szó magyarul elmélkedtetőt jelent. Chabot szerint a mahg°jáná az olvasást tanította volna. Ez azonban nagyon valószínűtlen. A név után Ítélve valószínűbb, hogy az aszkezis tanára volt ; legalább tény, hogy a nesztoriánusok az »egyiptomi atyák« Evagrios, Makarios, Markos műveit szorgalmasan tanulmányozták és elmélkedés tárgyává tették. A statútumok azonfelül egy báűűká és egy Ságra nevű tanárról tesznek külön említést. Báűűká Bar Bahlúl szerint arab nyelven a tudományok kutatója, sáfára annyi mint »scriba«, írnok. Sajnos e nevek alapján az illető tanárok tudományos fűnk- cióiról mitsem tudunk meg.1 2 A tanárok kötelessége a statútumokban szabatosan meg van határozva. Legfőbb hivatásuk prelegálni. Ennek fejében az iskola bizonyos évi jövedelmet biztosít számukra. Aki előadásait hosszabb időn át elhanyagolja, évi fizetését elve- szíti.3 A tanároknak nem volt megengedve korrepetenseket tartani és ezzel bárminemű mellékjövedelmek után törekedni. Csak az iskola beteg és tanításra képtelen kiérdemült taná1 8. §. Azok a testvérek, akik a tanulók közé tartoznak, fontos okot kivéve, nem menthetik fel magukat írás, elmélkedés, az iskolai magyarázatok és a karének alól, az utóbbi alatt az egyházi éneket értve· 2 V. ö. Labourt, i. m. 297. 1. A báí ú ka cím előfordul Mihail Bél-Huzájé־i püspök műveinek feliratában ; műveinek tárgyai : 1. Az ember mint mikrokosmos ; 2. a lélekről ; 3. definitiók könyve ; 4. polémia haeresisek ellen ; 5. a B. Szűz ünnepeinek okai (Mgr Adda'i Scher, Étude supplémentaire sur les écrivains syriens orientaux, Revue de Г Orient Chrétien, 1906. évf. 16. 1.). E könyvek alapján Μϊ/ail-t dogmatikusnak és philosophusnak kellene tartanunk ; következőleg baőúká talán a dogmatika tanárának a neve. 3 20. §.