Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Apponyi Albert gróf rendelkezése az állami elemi iskolák hitoktatási nyelvéről
VEGYESEK. 519 azok átértését, tehát tanítástani szempontból igen hasznos. A fő vád mégis az volt, hogy rendeletünk a nemzetiségi egyházak főhatóságára nézve sérelmes, mert ezek feladata és joga a hitoktatásról gondoskodni. Ez is teljesen alaptalan állítás. A szóban levő főhatóság állapítja meg, ki tanítja a hittant, mit tanít, minő beosztással, minő módszerben, még az általa kívánt előadási nyelv is kezdettől végig, mind a hat osztályban alkalmazható. És az iskolafentartó állam fő- hatósága az 1868 : XLIV. t.-c. 17. §-ában megadott jogával élve csak azt kívánja, hogy az egész iskolán végigvonuló anyanyelvi oktatás mellett a felsőbb osztályokban a már tanultak egy részecskéjét magyarul is ismételjék, amikor már a magyar nyelvet három éven át valamikép elsajátítot- ták. Ez nemcsak hogy nem beavatkozás a mások jogkörébe, de a saját jogának legkíméletesebb és lehető legszűkebbre szorított gyakorlása. Ha a közoktatásügyi kormány azt rendelte volna el, hogy a gimnáziumokban a latin nyelv gyakorlása céljából magyar és nem-magyar anyanyelvű keresztények a Miatyán- kot s bármely vallásúak a saját vallásuk már ismert főtételeit latin nyelven ismételjék, az ilyen igazán gyakorlatias és bölcs intézkedést bizonyára mindenki örömmel üdvözölné és senki- nek sem jutna eszébe emiatt az egyházi illetékesség megsérté- séről beszélni. Ily állami rendelet miatt a régi római biroda- lom nem latin nyelvű keresztényei nemcsak hogy üldöztetés- ről s az állami hatalom túlkapásáról nem panaszkodtak volna, hanem az intézkedésben szent vallásuk nagyrabecsii- lésének jelét látták volna. És amikor a szent hit megvallásával és hirdetésével megadták Istennek ami az Istené, imáikat latin nyelven is tanulva s szent igazságaikat a birodalom nyelvén is mondva, megadták volna hazájuknak és polgári felsőbbségüknek, ami ezt megilleti. Elámultam, mikor azt olvastam, hogy a hitoktatás a nyilvános istenitiszteletnek (liturgiának) egy része s azért ugyanazon a nyelven kell végezni, mint az utóbbit. Azt kér- deztem : komoly ember komoly emberek előtt hogyan állít- hat ilyent ? Hiszen a nyilvános istenitisztelet nyelve a katho-
