Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom

A SZEMITA ÉS GÖRÖG ISTEN-FOGALOM.

427

pedig így szűri le véleményét : a világ lényeinek legnagyobb része öntudatlanul halad a világ célja felé, a többinek (az embereknek) választania kell. Aki a világ céljának megfele- lően választ, boldog lesz, ellenkező esetben szerencsétlen. Ducunt volentem fota, nolentem trahunt} Az ember akarva nem akarva kénytelen betölteni célját. Életének feladata : úgy nevelni értelmét és akaratát, hogy azt tartsa jónak vagy rossznak, ami a természet célja szerint valóban jó vagy rossz ; nyugodjék meg Isten akaratán, de nem néma ön- megadással az erősebb akaratában, hanem úgy, hogy Isten akaratát a magunkévá is tesszük. Ez a stoikus theodicea, melyhez Epictetus élete kész magyarázatot nyújtott. Aki fel tud emelkedni erre a magaslatra, nemcsak nem fog panaszkodni az élet nehézségei miatt, hanem ezeket óhajtani is fogja.

III. A legfőbb lény.

Anaximenes volt az első görög, hét évszázaddal idő- számításunk kezdete előtt, aki fel tudott emelkedni Isten abszolút egységének eszméjéhez. Isten az összes dolgok lég- végső általánosítása ; benne nincsenek részek. A következő félszázad kimondja, hogy csak az egyszerű létezik a való- ságban ; az összetett lény csak látszólag létezik. Ezen, inkább pantheista mint theista gondolatot Plato bölcseleté maga- sabb fokra emeli : Isten csak az eszmék világába tartozik, és nem a mi látszólagos világunkba. Abszolút egység, abszolút lét és egyéb hasonló kifejezések összefoglalása a gondolkodás, melynek legfőbb foka az önszemlélet. Isten transcenden- tális, vagyis minden érzékelhető és anyagi dolgon messze felül áll. Isten lényege a gondolat, és az anyaggal egyáltalán nem érintkezik.

A transcendentia fogalma kétfóleképen érthető. Oly módon, hogy Isten minden kategórián felül áll, amelyekbe az érzékileg észrevehető phaenomenonok tartoznak, mert lényegé szerint szellem és csak a szellem ismerheti őt meg ; 1

1 Seneca, Ep. 107!!.