Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom
426 DR. PATAKY ARNOLD. A világ nagy állam, a görög πόλις nem egyéb, mint letükrözése a világban látható σνοτημα-nak. A világ eszményi állam, melynek lakói az emberek, kormányzói az istenek. Philo szerint (De Joseplio 6.) az erkölcsi törvény az ember szívébe van írva, az emberi törvény ennek csak függeléke. Minden lény elé az uralkodó istenek külön feladatot tűztek. Az istenekből eltűnnek a régi botrányos vonások ; az istenek igazságosak, jók, gondviselésük egészen összevegyül a stoikus teleologiával. A sors eggyé lesz az isteni értelemmel, ez pedig a gondviseléssel. De honnan van a világon látható sok erkölcsi és fizikai baj ? Ez a nehézség a görög bölcseletben különböző meg- oldásokat nyert.- Legkönnyebb volt az a megoldás, mely szerint Isten csak a jónak oka, a gonosznak más oka van. így beszél már Plato a Timaiosban. Istenen kívül léteznek alárendelt szel- lemek, Isten teremtményei, kik a rossznak okai, amennyiben Isten ezt megengedi vagy elnézi. E gondolat egyes későbbi alakjai összeolvadnak ezen keleti felfogással, hogy a rossz az anyaghoz valósággal hozzá tapadt. Más megoldás volt, hogy a rosszat csak látszólagosnak, a jó különös alakjának, vagy esedékesnek mondották. így feleltek a stoiknsok. E véleménynek különböző árnyalatai voltak ; ilyen a természet teleologikus szemlélése : minden- nek a világon határozott célja van, de e célt csak fokozato- san éri el. Vagy azt állították, hogy a világ csak a maga egészében képez rendezett οικονομία-1, az egyes lénynek adóznia kell a közjóért, az egyes pusztán önmagáért nem létezhetik. E megoldások azonban nem lehettek kielégítők. Egyre jobban lábrakapott a nézet, hogy az ember önmaga oka minden bajának. így beszél már régebben Homeros is, de a bölcselők közül először a stoikusok : Kleanthes és Chrysip- pos. Ennek a nézetnek fontos következménye volt : az emberi szabadság nyílt hangoztatása. A különböző vélemények néha össze is folytak. Már Kleanthes és Chrysippos megjelölték erre az utat, Epictetus
