Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom
A SZEMITA ÉS GÖRÖG ISTEN-FOGALOM. 423 4. §. A görög istenfogalom.1 Midőn a görög nemzet szerepre jut a történelem szín- padán, a polytheismus légkörében látjuk. Istenei és istennői teljesen emberi vonásokkal, emberi erényekkel és bűnökkel vannak felruházva. Magasabb rangúak, hősök, de voltaképen csak úgy tesznek, úgy gondolkodnak, mint az emberek. Az istenség megjelölésére a ϋ·εός szó szolgál, mely az ária div gyökből eredve világosságot, fényességet fejez ki. De ily alakjában a görög hit semmi hatást nem gyako- rolt a zsidóság eszméire. A zsidó és a görög nép története két külön mederben halad, s midőn Nagy Sándor korában először lépnek érintkezésbe Görögország és a távol Kelet, midőn néhány évtizeddel később a zsidóság terjedni kezd az aegeai tenger partvidékén, a régi görög polytheismus már, — legalább a nép műveltebb rétegeinél — romokban hever s helyét a filozófia foglalta el. Az alexandriai diasporá- bán élő zsidóság nem kerülhette el a hellenismus hatását, és Philo példája mutatja, mily eszméket fogadhatott el a zsidó, anélkül, hogy megszűnt volna zsidónak maradni. Bennünket ez eszmeáramlatból csak az istenség eszméje érdekel, melyet a görög bölcselők fokról-fokra visszavezettek a polytheismusból a monotheismusba. Az egyistenség eszméjéhez a görög népet a világ egységé- nek gondolata vezette. Eleinte csak a világban uralkodó nagy rendet figyelték meg, s ez nemsokára azon eszmére vezette· a gondolkodó főket, hogy a világban törvény uralkodik. Anaxa- goras az első, ki a világot kormányzó roüg-ról szól; szerinte az anyag végtelen, de a mozgás oka egységes : a Νους. Mivel a görög nép amúgy is szerette a személy esi tést, közel állt a gondolat, hogy a mozgások egységes oka egy, személyes lénnyé, istenné legyen, melynek lényege a szellemi- ség, mert csak a szellemben van igazi személyiség. A görög isten-eszmében három gondolat-sor folyik össze : a világalakító, az erkölcsi világkormányzó és a legfőbb, transcendentális lény eszméje. 1 Lásd E. Hatch: Griechentum und Christentum.
