Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom

422

DK. PATAKY ARNOLD.

(mudú) tana egy hold-kultusz helyén így hangzik : »A hold a hónap 1—5. napjain Anu, a 6—10-en Ea, a 11—-15-én Bel.« — Más hasonló tan : »Ha Marduk csillaga (a Jupiter)^ felkelőben van, Nebo ; ha másfél óráig emelkedett, Marduk ; ha delelő pontján áll, Nibiru«. — Hasonlót mond egy^új- babylon időből származó szöveg :

»Ninib: az erő Mardukja,

Nergal: a harc Mardukja,

Bel: az uralom és hatalom Mardukja,

Nabu: a kereskedelem Mardukja,

Sin: Marduk, az éj világítója,

Samas: az igazság Mardukja,

Addu (Adad-Rammán): az eső Mardukja«.1

Az esoterikus vallás az istenséget háromságként fogja fel. Nap, hold és a Venus az állatkor uralkodói.1 2 Más felfogás szerint Marduk Ea emanatiója, és mint ilyen azonos a jövő aeon ősemberével és közvetítő az istenség s az emberek között.

Bármily nagy hatással is volt az összes szemita nép- törzsek gondolatvilágára, kifejezéseire az őskeleti világ- kép, melyet legjobban épen a babylon vallásból ismerünk, a babylon vallás nagyon csekély ellenálló képességgel bírt az idegen hatások ellen. Az állami függetlenséggel elveszti jelentőségét a babylon vallás is.

Nagyon lényeges különbség az, mely a zsidó és a babylon istenség között fennáll: a zsidó vallás izig-vérig monotheista, csak elvétve látunk benne henotheisztikus, nem is mono- theisztikus mozgalmakat. Hogy még a legzavarosabb időkben is mennyire élt a zsidóság meggyőződésében a tudat, hogy törvényes vallása az egyistenség hite, legfénye- sebben mutatja, hogy zsidó mythologia soha ki nem tudott fejlődni.

1 Mindhárom szöveget 1. AT АО 78.

2 A Zoroaszter-vallás triásza: nap, hold és Tistrya (Sirius).