Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom

A SZEMITA ÉS GÖRÖG ISTEN-FOGALOM.

417

A Jahve-tiszteletnek egyedüli törvényes volta a zsidó- ság meggyőződésében vitán felül állt. Az ellenkező áram- latokban mindenkor az igaz isten ellen intézett támadást lát- nak. A királyság viharos századaiban ugyan a monotheismus nem egyszer komoly veszedelemben forgott, csak a próféták megfeszített küzdelme tudta megmenteni; de a babylon fogság után épen a monotheismus, Jahve tisztelete képezte a zsidóságnak legfontosabb szellemi örökségét. Ez a mono- theista felfogás utat tört abban a módban is, amelyben Isten- ről beszólni kezdenek. Legjobban megragadja figyelmünket, hogy Isten tulajdonneve, Jahve, egyre jobban kivész. Ez voltaképen csak túlhajtása egy különben logikus gondo- latnak. Tulajdonnévre csak a polytheismus isteneinek van szükségük, a mindenható urat nem kell megkülönböztetni hozzá hasonlóktól, mert ilyenek nem léteznek. Jahve nevét általános, elvont körülírások foglalják el. Ezt a fejlődést csak siettette az a nagy tisztelet, mely nem engedte meg Jahve nevének kimondását : a szent név valósággal »mysterium tremendum«-má lett. Jahve neve már eltűnt a Prédikátor és Jób könyveiben, Dánielnél is csak a 9. fej. — talán meg- toldott — imádságában fordul elő. A zsoltárok II. és III. könyvének gyűjtője szinte teljesen mellőzi Jahve nevét, mely azonban fentartotta magát a Példabeszédekben, Jere- miás siralmaiban, a Krónikák, Ezdrás és Nehemiás könyvei- ben, Sirák fia könyvében, és a héber Testamentum Naph- tbaliban is (1., 4., 7., 8. ff.). A fordításokról nehezebb ítéle- tét mondani, mert nem eléggé következetesek ; általában azt mondhatjuk, hogy a görög szöveg Jahvét xűjuog-szal, Elohimot pedig 196óg-szal adja vissza. Megjegyezzük, azon- bán, hogy Jahve nevének csak kimondása volt tilos ; az írásban rövidítésekkel segítettek magukon (יי).

Az újszövetség korában Jahve nevét a templomban még kimondták, de a zsinagógában »Adonai«-val helyettesi- tették, míg a közbeszédben csak »a név «-ről,(אמטי ־םשה) beszél- tek. Érdekes azonban, hogy Jahve nevének ez a túlzott tiszte- lete épen az ellentétes végletet eredményezte : e név varázs- eszközzé lett, mint a szentatyák műveiből és a zsidó varázsHittudományi Folyóirat. 1909.

28