Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom
416 DR. PATAKY ARXOLD. fentartó és kormányzó isten, Jahve pedig ugyanaz a személy,, mint a zsidó nép királya, legfőbb ura, istene. Jahve szó tehát a יהדו régies alakban : יידו igéből szár- mazik, és így e név a lét fogalmával függ össze. Isten a »létező«, az örök létező, aki van, függetlenül minden más lénytől, mert magában bírja létezésének alapját. A הה] forma ez ige Hiphiljének imperfectuma. Az imperfectum tartós cselek- vést, ez esetben tartós, állandó, változatlan létet fejez ki ; a műveltető forma pedig kifejezi, hogy Isten minden létezőnek oka. Nagyszerű név, Isten tökéletességeinek legrövidebb és legtalálóbb összefoglalása ! Wellhausen azt hiszi, hogy Jahve csak annyit jelent a zsidó népnek, mint pl. Chamos a moabitáknak, hogy Jahve pusztán a zsidó törzs istene. — Eltekintve attól, hogy a zsidók- nál, sőt, mint láttuk, általában a szemitáknál nyoma sincs a totemismusnak } vagyis a törzsek vallásának, Jahve névé- nek viselője nem különbözik az Elohim név viselőjétől, amit legjobban mutat a két név összekötése םדולא־הוהי alakban. Jahve rövidítése Jahu (והי) és Jáh (1 2.(ה־ Az asszír- babylon feliratok a h-t el szokták hagyni. Jahu és Jah igen gyakoriak az összetett zsidó személynevekben. Lagrange3 azt hiszi, hogy Jahu az aram ,דוה igének jussiv alakja (legyen), Jahve pedig ez ige jelentő módja héber végzettel (van). A babylon theophorikus nevekben gyakori az »Isten legyen« (t. i. veled), Jau-ilu ;és »Isten van«, Jawi-ilu. És ahol a zsidó irodalomban először találkozunk Jahve nevével (Ex. 312. 14.), tényleg azt ígéri Isten Mózes- nek, hogy vele lesz, és azt mondja, hogy »ő van«. 1 A totemizmus jellemző vonásai, hogy : 1. a törzs viselje vala- mely növény vagy állat nevét, 2. a törzs tagjai eredetüket e növény- tői vagy állattól keressék, 3. e köteléknek legyen szent jellege, mely- nél fogva említett ősükben istent, vagy legalább is természetfölötti, szent lényt lássanak. 2 Levy »The Tetra (?) grammaton« e. cikkében (Jewish Quar- terly Review, 1902. okt.) ugyan Jahu-1 tartja az eredeti alaknak, de érvelése nem döntő. 3 Revue Biblique, 1907. júliusi sz. 383 skk. 11.
