Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom
A SZEMITA ÉS GÖRÖG ISTEN-FOGALOM. 415 magyarázza az a vélemény, mely az istenségben mindkét nemző erőt kereste. Istar alakja teljesen megfelel Astarténak. Anyja az isteneknek és embereknek, különösen a fejedelemnek. Ö a nagyasszony (bélit) ; termékenységet ád nemcsak az embe- reknek és állatoknak, hanem a földnek is ; őre az erkölcsi világrendnek, tisztelőjét megmenti a varázslattól és meg- őrzi az ártatlant. * Mélyen tisztelt Társaság ! Mint említettem, nem tettem feladatommá, a vallások keletkezésének kérdését fejtegetni, de az eddig tárgyalt eszmékből világos, hogy a szemitáknál nem a polydaimonismusból a polytheismus felé, és innen a monotheismusra irányuló törekvést látunk, hanem ellen- kezőleg ; minél régibb korba megyünk vissza, annál tisz- tább az isteneszme, melynek megosztása csak későbbi idők munkája. 2. §. A zsidó Isten-fogalom. Nagy vonásokban megalkottuk a szemita Isten-fogalom képét. Láttuk, hogy nyelvészeti okok is támogatják a ki- nyilatkoztatás tanítását, hogy az emberiségnek, tehát a szemita törzseknek is ősvallását a monotheismus képezte. De talán nem lesz érdektelen, figyelemmel kísérni, mily alakot öltött az isteneszme a szentírás legfontosabb népénél, a zsidó- ságnál, és a leghatalmasabb szemita törzsnél, Assyriában és Babylonban. * Az Exodus harmadik fejezetében, az égő csipkebokor jelenetében olvassuk, hogy Isten Mózesnek így nyilvánítja ki nevét: »Én vagyok, aki vagyok« (היהא רשא היהא) ; g e könyv 63-ban halljuk, hogy Isten e nevét :,רוהי a pátriárkák- nak nem nyilatkoztatta ki. A Jahve név lesz most Isten neve mint a szövetség istenéé, s e név fentartja magát az egész zsidó bibliai irodalomban. Elohim a világot teremtő, világot