Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom

;?Μ י ' ’■׳־ יי

delme ; Ja-milki, a byblosi fejedelem testvére. Az asszír bíró- dalom 886. évi eponymosa Ilu-milki, a 657. évi Milki-rámu.

A föníciai feliratok Milk-et Byblosszal hozzák össze- köttetésbe. Milk-nek természetéről tulajdonképen a kiasz- szikusok világosítanak fel, kik Kronosszal azonosítják, ez pedig alvilági hatalom. Ez magyarázza meg elriasztó, bor- zalmas jellegét és a neki bemutatott áldozatokat.

A babylon felfogásban Samas isten felesége Malkatu, a »királyné«. Malik kölönben csak nagyon alárendelt szerepre jut : a napisten kocsisává lesz. Azonosítják az alvilág istenével, Nergallal is, de nagyobb szerepre épen ezért nem tud jutni : Nergal alakja sokkal jobban átment már a babylon nép tudatában, semhogy Malik ki tudta volna szorítani.

Mint alvilági istent Milk-et megilletik az emberáldoza- tok ; a neki áldozott emberek hozzája küldött követek.

B) De a szemita felfogás Istenben nemcsak urat és királyt, hanem atyát is lát. Ez atyaságot csak metaforái módon érthetjük, nem pedig Wincklerrel oly módon, mintha az isteneket az emberiség őseinek képzelték volna. A szemi- ták istene tehát nemcsak úr, hanem oltalmazó jó barát is, s így Isten eszméjében kifejezésre jut a jóság fogalma is. De jegyezzük meg jól, a szemita sohasem tudta megjelölni Istent pusztán-e szóval : Atya ; míg a hegyi beszéd el nem hangzott, Isten csak királya, ura volt az embernek, de az ember nem érezhette magát soha Isten gyermekének, csak szolgájának. »Si ergo pater ego sum, ubi est honor meus«, kérdi Isten Malakiásnál (16).

IV. Az istennó'k.

Nem a zsidó, hanem a többi szemita néptörzs miatt szól- nunk kell az istennőkről is.

Az istennő fogalma már igen régi. Úgy látszik, hogy az anthropomorphistikus felfogás kezdetben egy személyben egyesítette mindkét nem tökéletességét, de később megtör- tént a kettőnek különválasztása. Minden istennek van női

412 DK. PATAKY ARNOLD.