Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom
—— nem alkalmazza euhemerisztikus magyarázatát. Ugyanő az, akit szent Ágoston is mint »Dominus coeli«-t emleget. Ha ez eredeti, ősrégi képzet, ismét csak a monotheismus nyomaira kell ismernünk. Az aram törzsnél Baal »úr« és »férj« jelentésben elég ritkán fordul elő ; gyakoribb, ha egy-egy város urát jelenti, pl. Tarsis Baalja, Gaziura Baalja. Erősen látszik az asszír hatás : Baal és Bol mellett a palmyrai feliratokon Bel-1 is olvasunk. A délarábiai emlékek világossá tették, hogy Baal neve ősszemita név, melyet az araboknak semmi más néptől kölcsö- nözniök nem kellett. A törzsekben élő arabok sem törzsek- hez, hanem helyekhez kötik Baal szerepét. Náluk különben föl- tétlenül fenmaradt El főségé, és Baal neve soha egyjelen- tésűvé nem lett az istenséggel. A biblia joggal beszél Baalimról; majd minden városnak megvolt a maga Baalja. Lehetséges, hogy volt különös nevük is, de ezeket közelebbről nem ismerjük. Az ókor népei, főleg a keletiek, szerették titokban tartani városuk védő- istenének nevét, hogy az ellenség nagyobb áldozatokkal esetleg a maga részére ne hódíthassa. Tyrus Baalja Melqart, de voltaképen ez is csak »a város királyát« jelenti. Csak legújabban, az Amarna-levelek fölfedezése óta ismerjük néhány Baal nevét. Baal kiírásával ugyan nem találkozunk, — ez talán hasonló okra vezethető vissza, mint a héber ,דוהי ki nem mondása, — de nagyon gyakori a Hadad név, Szíria főistenének neve. Ö a ■/.aτ εξοχήν vett Baal, a mennydörgés Baalja, kit néha Balsamem-nek is neveznek. Szent állatja a bika. Lehetséges tehát, hogy Baal, az égi hatalom, egy hely- nek Baaljává legyen. Ez különben állandó törekvés a vallások történetében, hogy az égi isten az egyes nemzetek, városok istenévé lesz. Babylonban a Ba'al gyök gazdag alkalmazásra talált. Bélu ige jelentése annyi mint »birni« ; a hasonló hangzású főnév tehát »urat« jelent, mint istent vagy királyt ; alakja később összeolvad Mardukkal. — Bél neve már a legrégibb 410 dr. pataky arnold.
