Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában

362 PALUSCSÁK PÁL.

személyes jogai lehetnek, amelyek a társadalmi élettel össze- egyeztethetők. Az egyed jogainak természetes határa a közjó, mert az egyesek cselekedetei, törekvései csak addig erköl- esősek, addig jogosultak, míg másnak vagy a közjónak nem ártanak, azt nem hátráltatják.

19. Harmadszor, az államnak a joga, a hatalma is korlá- tolt, mert törvényhozásában, amellyel a közjót kötelessége meg- valósítani, nem térhet el azon hármas rendből származó törvé- nyéktől, amelybe Isten az embert helyezte. Ha azoktól eltér akkor már nem az ember igaz javát mozdítja elő, hanem annak kárára cselekszik. Azonkívül az egyesek összes jogai- kát nem az államtól, nyerték, mert vannak személyes jogok és kötelességek, amelyeknek a természetes viszonyok a fór- rásai, amelyeken az emberiség, az állam nem változtathat.

20. Negyedszer, mivel ezen hármas rend Istentől szárma- zik, így az abból kifolyó kötelességek Isten akaratának a tör- vényei, azért lelkiismeretben kötelezik az embert. Ezen köte- lességek áthágása vétek, amely Isten büntetését vonja maga után. Tehát nincsen szabadjára hagyva azoknak a megtar- tása, hanem a legelső erkölcsi kötelesség.1

21. Ötödször, mivel az ember természeténél fogva társa- dalmi lény, a társadalomban, természetes jognál fogva kell lenni egy legfőbb tekintélynek. Isten rendelése szerint az embe- reknek egymással társadalomban kell élniök.1 2 De közös együttműködés, béke, egyetértés a társadalomban csak akkor lehetséges, ha van egy irányító erő, amely az egyeseket a közjóra tereli. Az egyesek keresik ugyan önmaguktól a maguk javát, de a közjót, mivel nem személyes javuk, csak akkor keresik, ha egy tekintély, egy hatalom őket arra ősz- tönzi és kötelezi.3 »Homo naturaliter est animal sociale . . . Socialis vita autem multorum esse non potest, nisi aliquis praesideret, qui ad bonum commune intenderet«.4 A hatalom

1 S. Th. I. II. q. 72. а. IV. — I. II. q. 87. а. I. — II. II. q. 64. а. V.

2 S. Th. II. II. q. 188. а. VIII. ad 5.

3 de régim, prine, lib. I. с. I. V. ö. Ibid. 1. I. а XII.

4 S. Th. I. q. 96. a. 4. V. ö. I. q. 92. а. I. ad 2.