Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Irodalmi értesítő
348 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. ezeknek ítéletekké való formai összekötéséből vezet el Kant egy törvényt, melynek úgynevezett abszolút szüksé- gességgel kell érvényesülnie s melynek elég erővel kell ren- delkeznie arra, hogy megfékezze a kívánságok rohamát, a szenvedélyek viharát és az egoizmus óriását«.1 Pauler erkölcstanából hiányzik a kötelesség, tehát a mag, a lényeg, a »Ding an sich«. Szerző azzal fejezi be munkáját, hogy az ő erkölcstana, mely a lét kérdésétől elvonatkozik és etikai cselekvést követel mindennemű magasabb realitásra való tekintet nélkül, minden vallási erkölcstannál nemesebb és egyedül igaz. »A pozitív vallások is, úgymond, mind abban a hitben élnek, hogy az erkölcsi idealizmusnak ily ontológiai szubsztrá- túrna van s nagyrészt azért hirdetik, hogy vallás nélkül nincs igazi erkölcsiség. Pedig láttuk, hogy mindez ismeret- elméleti dogmatizmusban gyökerezik: az értékek és az ezekből fakadó eszmények ama világa, melyért az erkölcsös ember feláldozza ezt a földi életet minden gyönyöreivel és javaival, nem létezik ontológiai értelemben, hanem sajátos realitása egyedül értékességében van. Amíg ez utóbbit is valóságnak vesszük, addig az erkölcsi idealizmus igazi tartalmát sem tudjuk még kifejezni s talán öntudatlanul bár, de csak finomult eudaimonizmusnak hódolunk. Tanul- mányunk eredményeképen pedig kimondhatjuk, hogy az erkölcsi idealizmus antimaterializmusa valójában anti-onto- logizmus, mert lényegileg nem abban áll, hogy egy méta- fizikai rendszer alapján valamely láthatatlan realitást becsű- lünk többre az adott valóságnál, hanem abban, hogy minden ־valóságot, minden életet : nevezzük azt földinek vagy érzék- fölöttinek, egyaránt hajlandók vagyunk feláldozni erkölcsi eszményeinknek. Csak ez a valódi erkölcsi idealizmus s az etikai megismerés ismeretelméleti vizsgálata is csupán ezt a felfogást igazolja. A legnemesebb erkölcstan egyúttal a· legigazabb. Ha e belátás, mely ma még csak kevesek elmé- jében dereng, a távol jövőben talán általános lesz, csak 1 Die beiden Grundprobleme der Ethik, S. W. Reclam-féle kiad. 510. 1.